fortepan_55356.jpg

Az egyik Esterházy bukott a lovakon, de a másik behozta a focit

1925 májusában, amikor Hindenburg a weimari köztársaság birodalmi elnöke lett, Bulgáriában pedig végrehajtották Európa utolsó nyilvános kivégzését, a magyar filmhíradó lóversenyről, motoros hegyi bajnokságról és egy balul sikerült üzleti vállalkozásról tudósított. Megjelent a Ma 100 éve – Régi idők híradói sorozat májusi része.

A balul sikerült üzleti vállalkozást Esterházy Ferenc gróf követte el, amikor az első világháború végén Bécsben egy vagyonért felvásárolta az elárverezett Habsburg-ménest, amely IV. Károly király és családja reprezentációját szolgálta. A gróf terve az volt, hogy a lovak tatai birtokán átvészelik majd azt a rövid időt, amíg a király Magyarországra visszatér, és akkor majd visszaadhatja neki jogos tulajdonát.

Azonban a király nemhogy nem tért vissza, de időközben meg is halt. A gróf terve így meghiúsult, családi gazdasága pedig romokban hevert. Ezért 1925 tavaszára a ménest újra árverezni kellett. Az Esterházy családnak emiatt néhány napra meg kellett nyitnia birtokát a nagyközönség előtt. Ekkor jutott kerítésen belülre a híradó kamerája is, amely lelkesen dokumentálta az impozáns várat és a mozsárágyúkkal megerősített tópartot.

A család másik tagja, Esterházy Miksa alapította az első magyar sportklubot. A Magyar Atlétikai Club, a MAC 1945-ig az egyik legsikeresebb egyesület volt, amely számos olimpikont és világbajnokot nevelt ki, ráadásul az első hazai hivatalos focimeccset is ők játszották.

Egy másik riportban a mai Kincsem Park akkor avatott hatalmas lelátóját láthatjuk, amelyet páholysorral, ruhatárral, étteremmel, postával és telefonnal is felszereltek. A híradó szemével bepillanthatunk a mára már elpusztult Városligeti Néparénába, ahol száz éve épp egy gyerekeknek szóló cirkuszi előadás folyt. A fődíj egy tarka kiskutya volt, az újdonsült gazdi pedig az a Majláth Zdenka grófkisasszony, aki másfél évtizeddel később Batthyány-Strattmann László egyik menye lett.

A százéves híradók májusi kiadásában olyan felvételek is szerepelnek, amelyeket az operatőrök templomtoronyból vettek fel. Az egyik a zugligeti templom tornyában készült, ahol a tavaszi svábhegyi motorversenyről szóló riport legérdekesebb képsorát vették így fel. A Virányos és Zugliget házai helyén akkor még szántóföldek és egy poros út volt, ami önmagában is annyira döbbenetes látvány, hogy muszáj volt újból felkeresni és száz év után újból levideózni a tájat. 

Ez is érdekelheti

A világsztárok is szerették a Budapesti Klasszikus Film Maratont

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte a Nemzeti Filmintézet (NFI) fesztiválját, a 8. Budapesti Klasszikus Film Maratont (BKFM). A száz éve született Makk Károly, a magyar származású hollywoodi forgatókönyvíró, Joe Eszterhas, valamint Szabó István, Atom Egoyan és David Cronenberg rendezők Robert Lantos producerrel közösen készített filmjei voltak a középpontban.

Elindult a FilmED, a filmoktatást népszerűsítő európai platform

A Nemzeti Filmintézet csatlakozott a FilmED nemzetközi projekthez, amelynek célja, hogy a filmkultúrát eljuttassa a fiatalokhoz az óvodás korosztálytól egészen a középiskolásokig.

Szabó István előtt tisztelegnek a cannes-i filmfesztiválon

Világsikerű Szabó István-film gazdagítja a májusi cannes-i fesztivál hivatalos válogatását. A napfény íze című, 1999-ben bemutatott, háromszoros európai filmdíjas alkotást meghívták a felújított mozifilmek javát felvonultató Cannes Classics programba. A cannes-i premieren személyesen vesz részt Szabó István és Robert Lantos producer.

Emlékvetítések és közönségtalálkozók a magyar film napján az Urániában

Közönségtalálkozókat és emlékvetítéseket rendeznek a magyar film napján, április 30-án a budapesti Uránia moziban, ahol a közelmúlt sikerei mellett klasszikus alkotásokat, valamint dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket is műsorra tűznek.