Az év első felében döntés születik a Zeneakadémiáról

Kultpol

A kulturális és innovációs miniszter az Indexnek adott interjúban beszélt kulturális kérdésekről.

Budapest, 2025. január 6.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszél a Vállalkozói Innovációs Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2025. január 6-án.
MTI/Balogh Zoltán
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Hankó Balázs az interjúban elmondta: decemberben elküldték a Zeneakadémia szenátusának, hogy milyen pályázatot kívánnak kiírni. Érkezett néhány javaslat a testülettől, amelynek egy részét beépítik az új kiírásba. A pályázatnak az idei év első felében le kell zárulnia – hangsúlyozta. Azt is hozzátette – az alapítványosítást firtató felvetésre –, hogy majd a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy milyen működési modellt választ.

A Kolibri Színház igazgatói pályázatán győztes Zalán Jánosra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: az elődje, Csák János idején történt egy minisztériumi vizsgálat a Pesti Magyar Színház gazdálkodását érintően, és ismeretlen tettes ellen történt feljelentés. „Az ügy jelenleg is zajlik, nézzük meg, hogy a gazdálkodással összefüggésben és a gazdálkodásért felelős vezetők esetében milyen következtetéseket vonnak le. Mint tudjuk, a Pesti Magyar Színház szakmai vezetését látta el Zalán János.”

Erre a felvetésre azóta nyílt levélben reagált a Magyar Színházi Társaság: „Zalán János az igazgatója volt a Pesti Magyar Színháznak. Nem a szakmai (művészeti) vezetője. Amikor megpályázza valaki egy színház igazgatói posztját, akkor nem csak a művészeti terveit fogalmazza meg, hanem a gazdálkodásra vonatkozó stratégiáját is. (Így tett ő a Kolibri esetében is!) Az igazgató felelőssége nem korlátozott, ő az egyszemélyi felelős a színház egész működéséért. (Ennek a Kolibriben is így kellene lennie!) A gazdasági igazgató feletti munkáltatói jogokat is gyakorolja (gyakorolta) az igazgató a Pesti Magyar Színházban. (Kivéve az alapvető munkáltatói jogokat, amiket a miniszter gyakorol.)”

Hankó Balázs leszögezte: a szakmai bizottság javaslatára döntött Zalán János kinevezéséről. „Zalán János esetében öt igen és négy nem szavazat született, a bizottság tehát őt jelölte. Ebben a bizottságban ott ülnek a főváros, a színház, a szakszervezet, az előadó-művészeti bizottság képviselői” – fogalmazott. A pályázat felülvizsgálata akkor jöhet szóba, ha lezárult a vizsgálat – válaszolta a lap kérdésére.

Mint ismert, a miniszter március elsejétől Zalán Jánost nevezte ki a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetői tisztségének betöltésére. Azonban kiderült, a korábbi tárcavezető kérésére feljelentést tettek a korábban Zalán János által vezetett színház működési visszásságai miatt, erről bővebben az Index cikkében olvashatnak.

A miniszter az interjúban arról is szót ejtett, hogy jónak tartja az állami-önkormányzati közös színházi működtetési modellt. „Meghallgattam a színházigazgatókat, akik szintén ezt mondták. Ebben az esetben érdemes továbbvinni, de aki ismer engem, tudja, hogy szeretek minőség indikátor szempontokat szerződésekben biztosítani. Ezzel, a nézők érdekében, a szerződés teljesítményelemeket is tartalmaz majd.”

Az igazgatói pályázattal kapcsolatban megváltozott törvényi feltételekre – miszerint a tárcának lehetősége van meghívásos pályázat kiírására – Hankó Balázs azt mondta: „Ez nem azt jelenti, hogy a miniszter felébred reggel, gondol egyet és kitalálja, hogy kinek kell vezetnie az adott intézményt. A meghívásos pályázat révén a fenntartónak – azaz nemcsak a minisztériumnak, hanem az önkormányzatnak is – lehetősége van arra, hogy különböző szaktekintélyek véleménye alapján meghatározott személyeket kérjen fel a pályázatra. Emellett lehetőséget teremt arra, hogy az adott intézmény stratégiai céljainak megfelelően a magyar kulturális életben ismert fiatal tehetségek vagy tapasztaltabb fiatalok segítsék a magyar kulturális élet erősödését.”

Az Index kérdésére összegezte: 2025-ben a Lázár Ervin Program 3,5 milliárdot, a Déryné Program pedig 7,5 milliárd forintot kap, miközben a kőszínházak támogatása nem éri el a 16 milliárd forintot.

Ugyancsak decemberi jogszabályi változás, hogy a kulturális intézmények költségvetési szervek helyett gazdasági társaságokká alakulhatnak. A miniszter szerint a gazdasági társasági formában való működés javítja a gazdálkodási szabadságukat.