A Magyarhoni Földtani Társulat 2016-tól évente kihirdeti az Év ásványa cím nyertesét, ami 2025-ben az opál lett. Az év ősmaradványa pedig a radiolária.
Az opál neve valószínűleg a szanszkrit upala szóból ered, ami drágakövet jelent. A görögök ezt a szót átvették, de már opalliosznak nevezték, aminek az lett a jelentése, hogy színváltozást látni. Ma már nem sokan tudják, hogy a 18. századtól egészen 1922-ig Vörösvágáson (Červenica) működött a világ egyik legjelentősebb opálbányája. A felvidéki lelőhely a mexikói és ausztrál lelőhelyek 19. századi felfedezéséig az egyetlen nagy opálbányának számított a világon. A legnagyobb itt kinyert opált 1775-ben találták, Harlekínnek nevezték el, tömege 594 gramm. Ez a hatalmas értékkel bíró lelet ma a Bécsi Természettudományi Múzeumban látható.
A radioláriák vagy más néven sugárállatkák mikroszkopikus méretűek (0,1-0,2 mm), tengeri üledékben találhatóak. A kova, másik nevén a tűzkő radioláriából is létrejöhet. Ez a kőzet anyagát illetően opált és kvarcot is tartalmaz.
Kiállítások és programok
Az opálról szóló fotó- és ásványkiállítás mellett az érdeklődők részt vehetnek Hegyesi Eszter geológus és Oláh Róbert geográfus, történész előadásain. A látogatók számára interaktív programokat is szerveznek. Lesz földtudományos játszóház, aranymosás, szerencsefa-készítés, többféle kézműves-foglalkozás, drágakő- és ásványhatározás, továbbá kígyósimogató is, fotózási lehetőséggel.
