A zeneszerző Szörényi Levente és a szövegíró Bródy János már a hetvenes évek óta készült egy Szent István korában játszódó zenés dráma megírására. Közös művük alapjául Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámáját választották. A rockopera négy jól elkülöníthető részben – Az örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király – dolgozza fel a Géza fejedelem halála utáni időszakot, István és Koppány hatalmi harcát.
Az István, a király eredetileg filmnek készült, Nemeskürty István, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjének megrendelésére, Koltay Gábor rendezésében. A koreográfus Novák Ferenc volt, a címszerepet Pelsőczy László játszotta (Varga Miklós énekhangjával), Koppányt Vikidál Gyula, Saroltot Berek Kati, Rékát (Sebestyén Márta énekhangjával) Kovács Ottília alakította. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció.
A nagyszabású művet első alkalommal 1983. augusztus 18-án, a városligeti szánkózódombon mutatták be. Az előadás óriási siker volt, a végén elhangzó Himnusz után harminc percen át tapsolt a közönség – ez volt a Kádár-rendszer legnagyobb kulturális tömegdemonstrációja. István és Koppány konfliktusa felölelte a pogány-keresztény, a hős-áldozat, az ősi-új, a függetlenség-idegen hódoltság ellentéteket, amelyeket mindenki a maga ízlése, ismerete és világnézete szerint értelmezhetett. A politika részben támogatta, részben tűrte a darabot, kicsit talán meg is riadt tőle, de tiltani már nem merte.
Egy előadást terveztek, aztán még hatszor megismételték, több mint százezer ember látta a Városligetben az István, a királyt. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet, később hivatalosan is. A Koltay Gábor vezette filmes stáb négy előadáson dolgozott, az 1984-ben bemutatott István, a király filmet több millióan láttak a mozikban. Lemezen is kiadták, zenéje ötvözte a populáris zene, a népzene és az egyházi gregorián zene elemeit, zenei stílusa az első ilyen volt a hazai zenés színjátszás történetében. A darab műfajilag is megújulást hozott: megtörte a rock- és a popzene képviselőivel szembeni, a hagyományos színházi gyakorlatban bevett ellenállást. Ezt fejezte ki a szereposztás is: Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett rockénekesek is főszerepet kaptak: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak.
Az ősbemutatót követően megkezdődött az István, a király immár negyven éve tartó sikersorozata. A következő évben a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében került ismét bemutatásra, óriási sikerrel. Első kőszínházi bemutatója 1986-ban volt, a Nemzeti Színház tűzte műsorára Kerényi Imre rendezésében, majd 2000-ben ugyanott Iglódi István rendezte újra a darabot megújult szereplőgárdával.
Amikor 1990-ben bekövetkezett a rendszerváltás, Budapest legtöbb nézőt befogadó helyén, a Népstadionban került ismét színre, akkor már Varga Miklóssal István szerepében. 1992-ben a sevillai világkiállításon mutatták be, itt Saroltot Kovács Kati játszotta. A következő, 1995-ös margitszigeti előadáson Koppányt Földes Tamás és Sasvári Sándor alakította kettős szereposztásban.
Húsz évvel az ősbemutató után, 2003-ban mutatták be először Erdélyben, Csíksomlyón 350 ezer néző előtt. A táncjeleneteket a Honvéd Táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A két főszerepben ismét Varga Miklóst és Vikidál Gyulát láthatta a közönség. 2008-ban a Papp László Budapest Sportarénában tartott negyedszázados jubileumi a díszelőadás szereplőit az előző évben megrendezett tévéműsor, A Társulat című dalverseny résztvevői közül válogatták ki, István szerepét Feke Pál nyerte el.
2013-ban, az ősbemutató harmincadik évfordulóján Alföldi Róbert rendezésében mutatták be a Szegedi Szabadtéri Színpadon, a szokásos kettő helyett három alkalommal, majd a budapesti Papp László Sportarénában. A főszerepet ismét Feke Pál, Koppányt Stohl András alakította. Az 1983-as bemutató helyszínén, a városligeti Királydombon 2015-ben láthatta ismét a közönség a rockoperát Novák Péter rendezésében, amelyben Feke Pál most nem Istvánt, hanem Koppányt alakította. 2018-ban a Budapesti Operettszínházban Székely Kriszta személyében először vitte színpadra női rendező a darabot. Szörényi Levente 75. születésnapja alkalmából 2020-ban az István, a király szimfonikus operaváltozatát mutatták be a budapesti Erkel Színházban. A darab partitúráját Gyöngyösi Levente zeneszerző készítette és Szinetár Miklós vitte színre.
A negyvenéves jubileum alkalmából 2023. augusztus 19-én a Papp László Budapest Sportarénában dupla előadásban mutatják be a rockoperát. A Novák Péter rendezte interaktív előadásban (a rendezővel készített interjúnk itt olvasható) a közönség először vehet részt István és Koppány harcában, kék és piros csapatba különülve. A grandiózus produkció három részből álló, közel ezer négyzetméteres színpadon játszódik, közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, egy százhúsz fős tánckar és egy hat fős rockzenekar. István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes alakítja.
A próbáról készült videónk:
Nyitókép: az István, a király című rockopera bemutatója és filmfelvétele 1983. augusztus 18-án a városligeti Királydombon. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
