A Blokád az első nagyjátékfilm-rendezése. Nem félt elvállalni, például a politikai buktatói miatt?
Számomra ez nem egy politikai, hanem egy történelmi film volt, Antall József pedig egy történelmi személyiség.
Mit gondol, miért esett önre Lajos Tamás producer választása?
Ezt nem tudom, tőle kellene megkérdezni.
Ön forgatott korábban történelmi tárgyú filmeket is, dokumentumfilmeket. Például Így is épült a szocializmus címmel az ÁVH által végrehajtott gazdasági bűncselekményekről vagy a hamarosan megjelenő Béke a nemezetek felett című dokumentumfilmet Trianonról.
Nem hiszem, hogy ezért választottak. De az biztos, hogy az eddigi munkáim során mindig szigorúan törekedtem a történelmi hitelességre, és ez ebben a filmben is megvolt. Egy játékfilmben ezt nem lehet százszázalékosan megtenni, ennek ellenére nagyon nehéz fogást találni a Blokádon hitelesség terén. Akár apró részletekbe menően is. Egy ilyen kényes témával kizárólag elfogulatlanul szabad foglalkozni egy filmben, és ezt becsületesen megtettük.
Tudom, hogy tízéves volt a taxisblokád idején, mégis megkérdezem, hogy Antall Józsefről milyen emlékei, benyomásai voltak, akár az iskolából, történelemórákról?
Volt némi emlékem, de semmi konkrét, személyes. Azt tudtam, hogy Antall szerepe volt stabilizálni a demokráciát. A demokráciát, amely váratlanul köszöntött az országra, és magát Antallt is felkészületlenül érte. 1987-ben például még senki sem hihette körülötte, de ő maga sem, hogy három év múlva miniszterelnök lesz. Miniszterelnöksége idején számtalan hiba volt a gépezetben. Nem profi politikusok, hanem orvosok, ügyvédek, színészek, tanárok ültek az első szabad parlamentben, akik nem tudták, hogyan kell művelni a politikát. A filmünk megmutatja ezeket a gyermekbetegségeket, próbálkozásokat is.
Az ön fejében volt-e erről a történetről rendezői változat?
Ez a rendezői változat, amit láthat a közönség. Elolvastam az első forgatókönyvet, és utána leültünk, napokig, hetekig beszéltünk Köbli Norberttel, a forgatókönyvíróval. Ebből készült egy következő változat, és azt kezdtük előkészíteni, azt forgattuk le. Majd a vágóasztalon kikerült a forgatókönyv húsz százaléka. Az első vágat 130 perc volt, az tettük feszesebbé a vágás során.
Az üzenet volt a fontos vagy az, hogy a film működjön?
Akkor megy át az üzenet, ha a film működik. A történetet akartam jól elmesélni. Az üzenet részemről az volt, hogy a történelmet emberek csinálják, és amilyen a személyiségük, olyanok a döntéseik. Fontos volt, hogy a főszereplő személyisége, döntéseinek háttere látszódjon.
A film Antall József drámájáról szól, aki a maga ötvenhatos múltjával, tisztességével egyszer csak az istenadta néppel szemben, a barikád túloldalán találja magát. A rendezői szándék szerint a filmben az utcára vonuló népnek, a taxisoknak volt-e igazsága?
Hogyne. Mindkét oldalnak igazsága van ebben a történetben. Tartsuk szem előtt, hogy mi történt: az állampárt 1990-ben átadja a hatalmat az MDF vezette koalíciós kormánynak úgy, hogy körülbelül „fél üveg konyak” van a kincstárban, semmi több. Majd fél év múlva az oroszok bejelentik, hogy a jövőben piaci áron adják az olajat, és az ára a duplájára emelkedik. Valahonnan elő kellett teremteni a pénzt. Ez a dolog egyik vetülete. A másik vetülete pedig az, hogy az amúgy is egyre inkább nélkülöző nép a drágulásra azt mondja, na most már elég. És az emberek úgy érezték, megtehetik, hogy blokádot állítanak. A gyülekezési jog akkor még új dolog volt. Új élmény volt, hogy lezárhatjuk a hidakat, és a rendőrök nem vernek minket agyon, mint tették volna mondjuk két évvel korábban. Az emberek ezt kihasználták, ízlelgették a demokráciát.
Hibázott-e Antall József?
Igen, és ezt a film végén el is mondja. Például abban, hogy egyértelműbb üzeneteket kellett volna adnia. Ő egy tudós ember volt, és hiába volt hatvanéves, politikusként kezdőnek számított.
Mi volt a legnehezebb a forgatás során?
Nagyon fontos volt, hogy jó stábot találjunk. Magyarországon világszínvonalú filmes szakemberek dolgoznak, akik válogathatnak a munkák között. Meg kellett győzni, magunk mellé kellett állítani őket, hogy elválalják a munkát. Ez végül minden részlegben sikerült. Például a film vágója Makk Lili, a zeneszerző Moldvai Márk, a látványtervező Pataki Tamás, a jelmeztervező Kemenesi Tünde, a maszkmester Görgényi Réka vagy a rendezőasszisztens Szigeti Csilla, aki Madridból jött haza ennek a filmnek a kedvéért. Nagyon büszke vagyok, hogy ilyen jó csapatban dolgozhattam. És ugyanez mondható el a színészekről is.
Seress Zoltánt milyen tulajdonságai tették alkalmassá Antall József miniszterelnök szerepére?
Kimért, szerény, visszafogott és fegyelmezett. Ezekben nagyon hasonlítanak ifj. Vidnyányszky Attilával egymásra. Továbbá sosem vesztik el a humorérzéküket. Kevesen tudják ezt, de Antall is ilyen volt.
És Göncz Árpád figurája? Gáspár Tibor külsőleg valóban kitűnően jeleníti meg a volt köztársasági elnököt, de ami a szerepét illeti, ő másképp él a köztudatban.
A film készítése során nagyon fontos volt számunkra a történelmi hűség. A legapróbb részletekig törekedtünk arra, hogy a színészek, amennyire csak lehet, kinézetre, habitusra is hasonlítsanak az általuk megjelenített személyekre, és ugyanez igaz a történetmesélésre is.
A forgatókönyvet hosszas kutatómunka előzte meg. Korabeli jegyzőkönyvek, visszaemlékezések voltak ebben a segítségünkre, amik mindenki számára rendelkezésre állnak, bárki utána tud nézni. Így biztosan állíthatom, hogy Göncz Árpádot mértéktartóan és hitelesen ábrázoljuk. Gáspár Tibor kiválóan alakítja a karaktert. Göncz tettei pedig megkérdőjelezhetetlenek, pontosan így zajlottak a taxisblokád napjai, ahogy a filmünk elmeséli. Az ellenzék a kormányváltás lehetőségét látta meg a krízishelyzetben, a köztársasági elnök és a rendőrkapitány pedig beálltak az ellenzék mögé.
Kónya Imre, egykori MDF-frakcióvezető, később belügyminiszter, Antall közvetlen munkatársa tanácsadóként segítette a forgatókönyvírót. A forgatásokon is jelen volt?
Nem, dehogy.
Örömmel ismertem fel a filmben a korszak néhány ikonikus vizuális gesztusát: a híres „Tovarisi, konyec” plakát orosz katonájának tarkóját az egyik repülőtéri jelenetnél vagy Antall mutatóujjas gondolkodó pózát egy másik jelenetben.
Ennek örülök. Még jó néhányat rejtettünk el.
Vajon az Amerikai Filmakadémia miért szeretheti ezt a filmet, és ha lehet, miért lehet esélye az Oscar-díjra?
Azt tudom elmondani, hogy miért lehet érdekes ma valakinek a Blokád, aki semmit nem tud Magyarországról. A világon mindenhol társadalmi feszültségek bontakoznak ki. A több mint harminc évvel ezelőtti rendszerváltozás körüli első felfordulás, a demokrácia első próbatétele talán csak egy picike magyar történet, három nap története, de ez a kis ablak kinyílik a nagyvilágra, és számos olyan üzenetet hordoz, ami ma a világban nagyon aktuális.
*
A Blokád forgatókönyvét Köbli Norbert írta, aki a sajtóbemutató utáni beszélgetésen elmondta, hogy az Örök tél megírása után olyan történetet keresett a közelmúltunkból, amely kibeszéletlen, ott ül a tudatalattinkban. Ilyennek találta a taxisblokádot, amelynek sok-sok egyéni történetéből és nézőpontjából akár egész tévésorozatot lehetne írni. Amikor azonban világossá vált számára Antall József miniszterelnök drámája, aki éppen ezekben a napokban kórházban feküdt, akkor tudta, hogy ezt fogja feldolgozni. Az egykori ’56-os drámáját, aki a rendszerváltás nagy munkájában egyszer csak szemben találja magát a néppel, amelyért küzd, amelyet miniszterelnökként is szolgálni kíván.
Köbli rengeteg forrásból dolgozott, többek közt hajdani állambiztonsági jelentésekből, Göncz Árpád emlékiratából, tanácsadóként pedig segítségére volt Antall József egykori közeli munkatársa, a későbbi belügyminiszter, Kónya Imre is, aki szintén jelen volt a sajtóbeszélgetésen, és aki szerint a film vissza tudta adni a valóságot.
A Blokád forgatókönyvében hetvenkét szöveges szerep található, többségük valós személy, egykori politikus, közszereplő. Köbli elmondta, megfordult a fejében, hogy a forgatókönyvet lábjegyzetelve, nyomtatásban is kiadja, ahogy Oliver Stone is tette a JFK forgatókönyvével.
*
A Blokád első közönségtalálkozóját október 20-án, csütörtökön este az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik, ahol az alkotók közül az Antall József feleségét alakító Tóth Ildikó, a Göncz Árpád köztársasági elnököt megformáló Gáspár Tibor, az Antall miniszterelnök titkárát megszemélyesítő Végh Zsolt, valamint Tősér Ádám rendező, Lajos Tamás producer és dr. Kónya Imre jogász, politikus, volt belügyminiszter lesz a vetítés vendége.
