Bartók Béla születésnapja lehet jövőre a magyar zene napja

A kulturális kormányzat üdvözlendőnek tartja azt a civil kezdeményezést, amelyet a mai napon Szarka Tamás Kossuth-díjas művész elindított, hogy a magyar zene napja ettől az évtől kezdve Bartók Béla születésnapján legyen – jelentette be Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár szombaton, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban tartott Missa Missio-koncert előtti beszédében.

 

Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP
Bartók Béla 1939-ben. Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP

Bartók Béla és Kodály Zoltán alakja, életművük és módszereik beépültek a nemzeti identitásunkba, és a kultúránk jellemvonásaivá váltak. Felbecsülhetetlen gyűjtőmunkájukkal új alapokra helyezték a népzenei hagyomány kutatását, megőrzését, megélését, miközben a 20. század meghatározó remekműveit hívták életre – hangsúlyozta az államtitkár.

Závogyán Magdolna a Missa Missio című miséről úgy fogalmazott: Szarka Tamás remekműve tanúságtétel, keresztény nemzetünk gazdag kulturális örökségének lenyomata, megélt hitvallás istenről, értékekről, kultúráról.

A zeneszerző a koncert előtti beszédében kiemelte, hogy a magyar zene különböző műfajainak már van, a magyar zenének egységében azonban eddig nem volt dedikált emléknapja. Most elkezdődik az az egyéves előkészítési sorozat, amelynek segítségével, 2026-tól a magyar zene napját minden év március 25-én méltóképp meg lehet majd ünnepelni – fűzte hozzá.

Ez is érdekelheti

A magyar dalszerzést ünnepli az Artisjus bookazinja

Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.

Játszhatatlannak ítélték Bartók Béla egyetlen operáját

Nyolcvan éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század egyik legnagyobb komponistája, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus, a Cantata Profana, az Allegro barbaro, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerzője.

Keller András: Bartók szellemisége mentheti meg Európa jövőjét

Nagyszabású fesztivállal indul a Concerto Budapest évada a BMC-ben és a Zeneakadémián: szeptember 26. és 28. között a zenekar a Magyar Kincsek Ünnepét Bartók Bélának szenteli, a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából. A háromnapos fesztivál a Bartók-életmű páratlan keresztmetszetét mutatja be a Concerto Budapest és hazai zenei élet legkiválóbb szólistái - Balázs János, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Fülöp, Szűcs Máté és a Keller Quartet, az Angelica Leánykar, Vörös Szilvia, Sebestyén Miklós - közreműködésével. A fesztivál gondolatiságáról Keller András Kossuth- és Prima Primissima-díjas hegedűművészt, karmestert, a Concerto Budapest főzeneigazgatóját kérdeztük.

Kalandos út vezette a zenei pályára az első magyar Grammy-díjast

Sorozatunkban azokat a nagy elsőket mutatjuk be, akik példátlan teljesítményeikkel új szintre emelték a magyar kultúrát. Ezúttal Solti Györgyöt, az első magyar Grammy-díjast ismerhetjük meg közelebbről.