Zongora_3_Erdős_Dénes.jpg

Meghirdette a Zeneakadémia az idei Bartók Világversenyt

A több mint 51 ezer euró (20 millió forint) összdíjazású, ezúttal zongoristáknak rendezendő megmérettetésre a jelentkezés március 3-án indul, a repertoár Bartók zongoraműveit állítja fókuszba.

A Zeneakadémia 2017-ben elindított, a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetsége (WFIMC) tagságát is elnyert Bartók Világversenyének 2025-ös zongorafordulója a magyar kormány támogatásával valósul meg. A verseny honlapján március 3-tól május 26-ig jelentkezhetnek a 32 év alatti zongoristatehetségek, a beküldött videók alapján az intézmény rangos oktatóiból álló előzsűri választja ki az élő fordulókba kerülő legfeljebb 35 pályázót.

A Zeneakadémián 2025.  augusztus 31. és szeptember 7. között tartandó elődöntők, középdöntők, szóló és zenekari döntők természetesen nyitottak a közönség számára, valamint online közvetítésben is megtekinthetők lesznek.

A kötelező repertoárban a hangsúly Bartók legfontosabb zongorára írt darabjain van, melyek minden fordulóban szerepelnek, de a versenyzőknek be kell mutatniuk tudásukat Liszt, Kodály, Dohnányi, Scarlatti, Ravel, Debussy, Szkrjabin, Prokofjev és Stravinsky alkotásainak megszólaltatásával is.

A Bartók Világverseny egyik különlegessége, hogy a zeneszerzésverseny díjazott művei is szerepelnek a hangszeresek kötelező repertoárjában, így ezúttal a 2024-es zeneszerzés-forduló két darabja: Lee Hanuri alkotása, a Vertigineux (Szédülő) és Papp Mátyás kompozíciója, a Kirakós is hallható lesz.

A döntőben a versenyzők Bartók 2. és 3., Beethoven 3. és 5. zongoraversenye, Liszt Haláltánca és Esz-dúr zongoraversenye közül választhatnak egyet, amelyet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Kovács János vezényletével adnak majd elő.

Az első díj 22 ezer euróval jár, a második 14 ezerrel, a harmadik pedig nyolcezerrel, emellett több különdíjat is kiosztanak: a legjobb Bartók-interpretációért négyezer euró, a kortárs kompozíciók legjobb előadójának kétezer euró, a közönségdíjasnak pedig ezerötszáz euró jár. Ezeken felül számos hazai intézmény ajánl fellépési lehetőséget a legjobbaknak.

A rangos nemzetközi zsűri kilenctagú lesz, öt külföldi és négy magyar művész, illetve szakember alkotja majd. A tagok felkérése folyamatban van, a szervező Zeneakadémia rövidesen nyilvánosságra hozza a névsort.  

A korábbi Bartók Világversenyeken olyan művészegyéniségek kaptak meghívást a zsűribe, mint például a 2019-es zongoraversenyen Kenji Watanabe, Vásáry Tamás és Andrej Korobejnyikov, vagy a legutóbbi, tavalyi zeneszerzőversenyen a világhírű brit komponista, Thomas Adès.

A versenyhez kapcsolódóan a Zeneakadémia Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoportja megszervezi második nemzetközi konferenciáját, neves szakértőkkel.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – március 26.

Papp László-emlékbélyeg készült, francia lovagrend kitüntetését kapta meg Enyedi Ildikó, közel négyszázan jelentkeztek a Müpa karmesterversenyére, idén is lesz Versünnep – hírösszefoglalónk.

Dobozy Borbála csembalóművész és Csalog Gábor zongoraművész kapta a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést.

Űrkorszak, harmonikavarázs és a vácrátóti botanikus kert titkos élete – Programajánló

Magyarország és az űrkorszak, ember és algoritmus párbeszéde a zenében, harmonikavarázs a Fonóban, beszélgetés Bodor Ádám megfilmesített műveiről, legendás fotósok képei és egy óriási Leica fényképezőgép Egerben – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”

Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.