Míg Liszt Ferenc születésének bicentenáriumára 2011 őszén egy újjáépített oktatási épületet adtak át az egyetem használatára a Wesselényi utcában, a 2013. októberi születésnapi évfordulót már a várva várt újjávarázsolt patinás Zeneakadémián ünnepelheti az alapítóról elnevezett Zeneművészeti Egyetem és az ország. ?Meggyőződésem, hogy a mi ügyünk Magyarország győztes ügyei közé tartozik.? - mondta egy 2006-os beszédében a mára kormánybiztossá kinevezett Batta András rektor, aki a nehézségek ellenére elérte: sikerült egyik legnagyobb értékünket megóvni és jövendő nemzedékek számára továbbörökíteni, Bartók Béla, Dohnányi Ernő nyomdokain, a világhírű magyar zene szolgálatában.
Batta András az ünnepi hangversennyel egybekötött megnyitón köszöntötte a jelenlévőket, külön a következő rektort, Vigh Andrea hárfaművészt, valamint Kodály Zoltán özvegyét, Péczely Saroltát. Elmondta, a zene felcsendülésével vágja el jelképesen az épületet felavató nemzeti szalagot. Megidézte az 1907. május 12-i átadás pillanatát, jelezve, hogy az akkoriak mintha most is velünk lennének: a legendás Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, az igazgató Mihalovich Ödön, a közéleti karrierjét a Zeneakadémia létrehozásával megalapozó gróf Apponyi Albert miniszter.
A Zeneakadémia hungarikum, fiatal építők és művészek hozták létre, Zsolnay Vilmos, Körösfői Kriesch Aladár, Stróbl Alajos munkái díszítik. A művészet szentélyeként leírható épületben jelképesen Apollón és Dionüszosz találkoznak, de egyiptomi motívumok is találhatók, több mint ötezer éves kultúrát jelez. Mostantól újra várja látogatóit, hogy tovább folytatódjon a legenda, az első emeleti freskó mottója szerint: ?S a kik az életet keresik, elzarándokolnak a művészet forrásához?.
Köszönetet mondott a kivitelezőknek, Lakatos Gergely főmérnöknek, Seres András restaurátornak és további építésvezetőknek. Munkájuknak köszönhetően több vasbetonoszlop erősíti az épületet, új szellőzőberendezés biztosítja a levegőzést a termekben, a pódiumok mögötti technikát a legmodernebbekre cserélték. Mindemellett felkutatták az eredeti színeket, megtisztították a freskókat, minden ennek megfelelő pompájában ragyog. Várják az új Taminokat és Paminákat ? utalt az első emeleti, újra operajátszásra kialakított kisterem első előadására Batta András, mely Mozart Varázsfuvola című operája lesz.
Az ünnepi hangversenyen Kocsis Zoltán vezényletével és a Zeneakadémia hallgatóiból álló zenekar és énekkar közreműködésével az egykori és mai tanárokból és művészekből álló közönség állva énekelte el a Himnuszt. Csizmadia Anna énekelt népdalcsokrot, a Kelemen-Kokas házaspár Bartók hegedűduókat játszott, Kelemen Barnabás előadásában még hallhattuk Brahms V. magyar táncát. Felléptek többek között a Keller vonósnégyes, Devich Gergely, elhangzott Dohnányi Ernő Op. 1. c moll zongoraötöse és Beethoven Op. 80. Karfantáziája, Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével és Kocsis Zoltán vezényletével. A zenedarabok között a pódiumon kivetítve archív felvételeken idézték meg Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, Dohnányi Ernőt, Solti Györgyöt, régi és ma élő legendás művészeket és tanárokat.
Idén 106 éves az épület, a hazai zeneoktatást szolgáló intézmény pedig 138, maga a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc alapította 1875-ben. Az első hely, a Hal téri ház már nincs meg, lebontották. A Vörösmarty utca 35-ös szám alatt, az Andrássy útra néző második az ún. Régi Zeneakadémia, ahol napjainkban a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont működik.
