Guillermo del Toro A faun labirintusa AFP.jpg

Guillermo del Toro rémségek tárát zúdította ránk

Az Oscar- és Golden Globe-díjas mexikói filmrendező, producer és forgatókönyvíró október 9-én tölti be hatvanadik életévét.

Guillermo del Toro Gómez a Mexikó nyugati szegletében található Guadalajarában született 1964-ben. Nyolcévesen már rövidfilmeket forgatott apja Super 8-as kamerájával, és képregényeket rajzolt. A Guadalajarai Egyetem filmművészeti karán diplomázott, majd más mexikói filmesek mellett, mint például Alfonso Cuarón több epizódot írt és rendezett a mexikói Hora marcada című televíziós sorozathoz. 1985-ben elindította saját, speciális effektusokkal foglalkozó cégét, a Necropiát, és egyik alapítója lett a Guadalajarai Nemzetközi Filmfesztiválnak.

Első játékfilmjét, a Cronos című vámpírhorrort 1992-ben mutatták be, amelyet mind a hazai, mind a nemzetközi kritikusok elismeréssel fogadtak, Cannes-ban különdíjat is kapott. Öt évvel később jelent meg a Mira Sorvino és Jeremy Northam főszereplésével készült Mimic A júdás faj, amelyet az amerikai Miramax stúdió támogatásával forgatott. A forgatás során sok kellemetlenség érte a filmstúdió részéről, ezért megalapította saját produkciós cégét, a The Tequila Ganget. A filmmel egy időben Mexikóban elrabolták az apját, és egymillió dollár váltságdíjat követeltek a családtól. Miután két hónap fogság után szabadon engedték, Guillermo egész családjával együtt az Egyesült Államokba költözött.

Következő filmje egy spanyol polgárháborús szellemtörténet, az Ördöggerinc (2001) volt, majd tett még egy próbát Hollywooddal, és megrendezte a Penge 2 vámpírakciófilmet Wesley Snipesszal a főszerepben. 2004-ben mutatták be a szintén képregényen alapuló Pokolfajzatot (Hellboy) Ron Perlmannal a címszerepben, amelyet négy évvel később követett a Hellboy 2. Az Aranyhadsereg című folytatás.

Egyik legismertebb filmje A faun labirintusa, amelynek premierjére a 2006-os cannes-i filmfesztiválon került sor. A Franco-diktatúra idején játszódó alkotás többek közt elnyerte a legjobb sminkért, a legjobb díszletért és legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat, továbbá a legjobb idegen nyelvű filmnek járó BAFTA-díjat. Ezt követően felkérték, hogy rendezze meg J. R. R. Tolkien A hobbit című regényének – eredetileg kétrészesre tervezett – filmadaptációját, azonban az MGM pénzügyi gondjai miatt elállt a rendezés jogától. Társíróként azonban szerepelt a végül három részre bontott Hobbit-sorozatban, a Váratlan utazásban (2012), a Smaug pusztaságában (2013) és Az öt sereg csatájában (2014).

2015-ben mutatták be a Bíborhegy című gótikus románcát Mia Wasikowskával és Jessica Chastainnel a főszerepben. Két évvel később került mozikba A víz érintése című romantikus fantasyje, amely a legjobb filmnek járó Oscar-díjon felül többek közt elnyerte a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán-díját is, Del Toro pedig megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar- és Golden Globe-díjakat. Alkotása továbbá megkapta a legjobb rendezőnek, a legjobb produkciós tervezésnek és a legjobb eredeti filmzenének járó BAFTA-díjat is. A film sikerét némileg beárnyékolta, hogy a néhai Paul Zindel Pulitzer-díjas író fia plágiummal vádolta meg Del Torót, állítása szerint a film alapötletét apja egy 1969-ben bemutatott színdarabjából vették, azonban a rendező mindezt cáfolta.

2021-ben mutatták be a Bradley Cooper, Cate Blanchett és Toni Collette főszereplésével készült Rémálmok sikátorát, amelyet négy Oscar-díjra jelöltek, köztük a legjobb film kategóriában. Következő alkotása, a 2022-ben bemutatott Pinokkió című animációs film elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar- és Golden Globe-díjat, valamint az amerikai filmkritikusok díját is (Critics Choice Awards). Jövőre mutatják be következő filmjét, a Mary Shelley regényén alapuló Frankensteint, amelyben olyan színészek játszanak majd, mint Oscar Isaac, Christoph Waltz vagy Jacob Elordi.

Az utóbbi években olyan tévésorozatokban is közreműködött, mint a The Strain A kór, a Trollvadászok, a Varázslók: Arcadia meséi és a Guillermo del Toro: Rémségek tára.

Guillermo del Torót a Time magazin 2018-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé választotta, a következő évben csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán, 2022-ben pedig a hollywoodi kritikusok szervezetének filmes életműdíjával ismerték el.

Ez is érdekelheti

A pszichoanalízis magyar úttörője szerint azt a szeretetet kell megadni a páciensnek, aminek hiánya megbetegítette

Freud így írt nekrológjában Ferenczi Sándorról: „Nehezen hihető, hogy tudományunk története meg fog feledkezni róla.” Nos, nemcsak a tudomány nem feledkezett meg az 1933. május 22-én elhunyt Ferencziről, de a lélektanra fogékony nyilvánosság sem.

„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” – tíz éve halt meg Kaján Tibor

Tíz éve, 2016. május 16-án halt meg Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, érdemes és kiváló művész, az elmélyült, meditatív karikatúra művelője, a „pesti humor” legnemesebb hagyományainak kiváló folytatója, a Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója, a nekrológ-karikatúra műfajának megteremtője.

A zsarnokellenes meséktől a polgári színdarabokig – Méhes György 110

Száztíz éve, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró, aki az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, majd színdarabjaival és regényeivel is megismerkedhetett az olvasóközönség.

A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90

Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.