A hermelinszegélyes, rubinokkal, smaragdokkal, zafírokkal és gyöngyökkel kirakott koronát III. Miksa főherceg bízta az apátság őrizetére 1616-ban. III. Miksa meghagyta, hogy a koronázási jelvény csak hercegi koronázás alkalmával hagyhatja el az apátságot, és akkor is legfeljebb csak harminc napra.
A kiállítási tárgyak közé tartozik egy 12. századi női fátyol is, amelyről azt tartják, hogy III. Babenberg Lipót herceg feleségéé, Ágnesé volt. A legenda szerint Lipót egy jelenés sugallatára azon a helyen alapította az Ágoston-rendi apátságot az akkor uralkodói székhelyként szolgáló Klosterneuburgban, ahol a fátylat, miután azt hitvesének fejéről a szél lefújta, megtalálta.
A kincstár egyházi jellegű tárgyai közül néhányat ma is használnak különleges alkalmakkor. Ezek közé tartozik egy 1729-ből való, aranyszállal hímzett papi díszöltözet, a Lipót-ornátus.
