A 19. században az urbanizáció és az iparosodás térhódítására válaszul a művészek – hazai vonatkozásképp a Gödöllői művésztelep – maguk mögött hagyva városi életmódjukat vidékre költöztek. A béke, a nyugalom és a természeti környezetben rejlő új inspiráció hajtotta őket a művészeti kolóniák megalapítására. Bár a kortárs társadalom kevésbé ad teret annak, hogy tagjai efféle kivonulásban éljenek, a művésztelepek hagyománya máig él, még ha egy-két hetes intervallumokra szűkül is.
A kezdeti időkhöz hasonló motivációval, 2017-ben alakult a dél-szlovákiai térségben hiánypótló, zömében szlovákiai magyarokat tömörítő In Situ művésztelep Gyenes Gábor és Václav Kinga vezetésével. A korábbi években Vajka (Vojka nad Dunajom) adott otthont és inspirációt a telep tagjainak, idén viszont új helyszínre költöztek, a Duna délebbi szakaszán fekvő Helemba-Kovácspatak (Chľaba–Kováčov) település egykori pionírtáborába.
Az In Situ szimpózium nevéből adódóan is fontosnak tartja az adott helyszínre reflektáló alkotómunkát, amihez elengedhetetlen annak megismerése. Ezért a telep első napjaiban az intuitív felfedezés mellett a helyi idegenvezető, Virsinszky Tamás helyismereti túráján vettek részt az alkotók, később pedig a természetvédelmi aktivista és szakértő Andrej Somora előadását hallgathatták meg az új Duna-gátak építésének terveiről és azok lehetséges természeti következményeiről.
A szimpózium meghívásos alapon működik. Sajátossága, hogy tagjainak egy része a megalakulás óta állandó, másik része viszont évről évre cserélődik. Kiemelendő, hogy a tapasztalt alkotók mellett a pályakezdőknek, volt tanítványaiknak is lehetőséget biztosítanak a csatlakozásra: idén – a tavalyi évhez hasonlóan – Slávik Bernadett, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem üvegművész hallgatója és Zsigrai Eszter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának frissen végzett festőművésze képviselte a legfiatalabb generációt.
A művésztelep résztvevői között megtalálható grafikus, szobrász, építész, illusztrátor, festő és fotográfus. Idén az In Situ kezdeti gyakorlatához hasonlóan az irodalom képviseletében Szőllőssy Balázs költő csatlakozott a csoport munkájához. Ez a szakmai diverzitás meghatározza az elkészült munkák műfaji sokszínűségét is, bár gyakori, hogy a művésztelepen az alkotók a hétköznapokban megszokott eszközeiket hátrahagyva új műfajok felé nyitnak. Ilyen például a performansz vagy az efemer alkotások, melyekről rendszerint videó- és fotódokumentáció készül.
A hagyományosan megrendezett szimpóziumzáró pop-up kiállításra a helembai falumúzeumban került sor, az ott szereplő anyagot a pozsonyi Dom umeniában tekintheti meg a közönség október 12-től a IV. Bázis Fesztivál keretein belül megvalósuló tárlaton.
