Online adatbázis készült az 1949 előtti civil egyesületekről
A polgári egyesületek a világégések és nemzettragédiák idején a közös értékek foggal-körömmel való átmentését segítették – hangsúlyozta Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára kedden Budapesten, a polgári kori egyesületek feltárására irányuló ötéves, országos kutatás eredményeit bemutató szakmai napon.
Závogyán Magdolna a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) kutatási projektjének eredményeit bemutató eseményen kiemelte: „Tartozunk a polgári értékrendet megszilárdító, továbbéltető és átmentő elődeinknek azzal, hogy feltárjuk és nyilvánosságra hozzuk a megragadható ismereteket és mindazt, ami mozgatórugója létünknek, nemzetünk haladásának, reményteli jövőnknek.”
„Vállalásunk egyben tisztelettel teli főhajtás az egykori polgári közösségeink tagjai előtt, akik a végsőkig kitartottak, mert hittek a helyi értékekben, a közös gondolkodás és a cselekvés erejében, a kulturális örökség megtartásának fontosságában” – fogalmazott az államtitkár.
Mint hangsúlyozta, a polgári világ közösségeinek üldöztetése a második világháborút követően totális volt, a tiltástól a tettlegességig, a felszámolástól a vagyonelkobzásig semmilyen eszköztől nem riadt vissza a hatalom, mert jól tudta, hogy egy identitásában, gyökereiben, hagyományaiban és öntudatában megingott nemzettel lényegében bármi megtehető.
Épp ezért fontos hangsúlyozni azt a művelődéstörténeti összefüggésben sokszor hibásan megfogalmazott tévedést, miszerint a kommunizmus kifejezetten pártolta a közösségi művelődést, sőt maga teremtette meg a közművelődést mint szakágazatot – emelte ki Závogyán Magdolna.
Ez az együttműködés is bizonyosság arra nézve, hogy valós eredmények eléréséhez a kormányzat, a helyi közigazgatás, a kulturális intézményrendszer, a köznevelés-oktatás és a civil szektor összezárására, közös gondolkodására és összehangolt cselekvésére van szükség – mondta a kutatásról az államtitkár.
„Mindennek célja, hogy a polgári kor értékrendjét a mai keretek közé illesztve megteremtsük azokat a feltételeket, melyek mentén közösségeink kiteljesíthetik identitásformáló és értékközvetítő szerepüket” – fogalmazott Závogyán Magdolna.
Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese fontosnak nevezte, hogy a feldolgozást egységes, kereshető formában láthatja és használhatja a nagyközönség. Az internetes adatbázis a tudományos feldolgozást is segíti, és a fiatal generációk számára is látványos és vonzó felületet biztosít – tette hozzá.
Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) szakmafejlesztési igazgatója elmondta: az adatbázis több mint 23 ezer, közös érdeklődési területek és célok mentén szerveződött egyesületet tartalmaz, az online adatbázisban pedig az adatok egységesen kezelhetők, például térképes alkalmazás vagy a keresőfunkció révén.
A vizsgálat településenként tartalmazza a civil szervezetek főbb adatait, a kiadott kötetekben szerepel egyebek mellett a vizsgált egyesület neve, megalakulásának és megszűnésének éve, tevékenységi területe, valamint létrehozásának célja is – tette hozzá Juhász Erika.
A kutatás hasznosítható többek között a helyi identitás megerősítésére, a település múltjának megismerésére, helyi programok újraélesztésére, helytörténeti kutatásokhoz, valamint értéktári elemekhez háttéranyagként is – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A reformkortól a kommunista diktatúra kiépüléséig működő civil egyesületekről szóló kutatás eredményei a Polgári kori egyesületek című, 19 kötetes vármegyénkénti, az interneten is elérhető kötetsorozatban, valamint az ezen a linken megtalálható online adatbázisban is elérhetők.
