A 2025-ös Oszakai Világkiállításon Magyarország – a mintegy 160 résztvevő egyikeként – nemzeti pavilonnal képviselteti magát. A szervezők az expó hat hónapja alatt 28 millió látogatót várnak elsősorban a kelet-ázsiai régióból.
Kiemelt cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a japán és magyar népzenében is megtalálható, különleges hangzást biztosító, pentaton alapú dallamokban találtak meg.
A pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta: „A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót.
Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene- és néptánckultúránk a magyar lélek tükre.” Hozzátette: „Az épület előterében a Kárpát-medencei szelíd mezők növényvilágát idézzük. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a Bolyongó, a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe, míg a Zengő Dómban egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg.”
A magyar megjelenés központi részét a kívülről boglya formát idéző Dóm adja, mely a színházi térnek ad otthont. „A magyar pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll” – magyarázta Vági Bence Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a magyar pavilon művészeti koncepciójának megalkotója. „A közönség nem csupán meghallgat egy magyar népdalt, hanem az immerzív közegben fokozatosan részese lesz annak, majd a dallamot dúdolva magával vihet egy darabot a magyar kultúrából” – érzékeltette az érzelmekre ható, különleges, élő népzenei produkció erejét a művész.
A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kap.
A pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul, míg a borbárban a magyar tájegységek legkiválóbb borait kóstolhatják meg a látogatók. „A bor és a hungarikumnak számító szódavíz kombinációjából létrejött fröccs a borbár ikonikus frissítőjeként szerepel a választékban” – ismertette Csapody Balázs, a magyar pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse. A pavilon házigazdáját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében azonban egy kortárs japán stílust is felelevenít.
A pavilon dolgozóinak formaruháját Bódis Boglárka, az Elysian márka tervezője jegyzi. „A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek – mesélt a ruhák inspirációjáról és tervezési folyamatairól tervezőjük.
Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
