Szent Cecília, a zene védőszentje ünnepén látta meg a napvilágot az északkelet-angliai Lowestoft városában egy fogorvos negyedik gyermekeként. Amatőr énekes anyja arról álmodott, hogy fia Bach, Beethoven és Brahms után a „negyedik B” lesz a muzsika történetében, így korán zenére kezdte oktatni. Britten hatéves korától komponált, első zsengéit Frank Bridge zeneszerzőnek mutatta meg, aki egyedüli magántanítványává fogadta – mesterének tiszteletére írta 1937-ben Variációk egy Frank Bridge-témára című vonószenekari művét. Britten a Royal College of Music növendékeként zeneszerzésből, zongorából és csellóból szerzett oklevelet, pianistaként főként Schubert-dalok kísérőjeként volt keresett. 1933-ban megismerkedett Peter Pears tenorral, aki először közeli barátja, majd haláláig társa lett – és Britten műveinek állandó szólistája.
A komponista egyik legismertebb zenekari műve, az Egyszerű szimfónia 1934-ben született vonósokra. A második világháború kitöréséig 16 filmhez írt zenét, dolgozott a BBC-nek és több kisebb baloldali színháznak, W. H. Auden költő több versét is megzenésítette. 1939 tavaszán Amerikába költözött, itt született Auden szövegére első színpadi műve, a Paul Bunyan, Hegedűversenye és Sinfonia da Requiem című műve (utóbbit a japán kormány felkérésére komponálta, de keresztény szimbolikája miatt végül visszautasították). A koncertezéssel sem hagyott fel, egyik hangversenyén ott ült Albert Einstein is.
1942-ben hazatért Angliába, a fegyverek zaja közepette született Peter Grimes című operája. Az angol operát újjáélesztő, az angol zenetörténetben mérföldkőnek számító darab kegyetlen, de tragikus hőse egy, a közösség által megvetett halász. Britten az angol nyelvbe is új életet akart lehelni, mert úgy tartotta, hogy annak ereje a Purcell óta eltelt három évszázad alatt elsikkadt.
Ezután még több operát szerzett: a Lukrécia meggyalázása az ókori Rómában játszódik, Maupassant műve ihlette az Albert Herringet. A Játsszunk operát – A kis kéményseprő gyermekopera főszerepét a később a Nagyítás című Antonioni-film főszereplőjeként világhírt szerzett David Hemmings is énekelte. II. Erzsébet koronázására szerezte a Glorianát. Shakespeare drámája alapján komponálta a Szentivánéji álmot, a Halál Velencében című operát pedig Thomas Mann műve nyomán írta.
1962-ben mutatták be Háborús Rekviemjét, amelyet a második világháborúban lebombázott Coventry középkori katedrálisa mellé épített új főtemplom, a Szent Miklós-katedrális felszentelésére komponált latin szövegre és az első világháborúban elesett Wilfred Owen költő verseire. Kórusművei közül jelentős a Szent Cecília-himnusz, a Karácsonyi énekes játékok és a Tavaszi szimfónia, dalciklusai közül a Hét Michelangelo-szonett és a John Donne szent szonettek. Operabemutatók céljára saját vállalkozást alapított, jelentős része volt az aldeburghi zenei fesztivál létrehozásában, ahol saját műveit is bemutatta. Új hatások befogadásával is kísérletezett: a Curlew River a japán no színház és a középkori angol vallásos dráma szintézisével próbálkozott. Írt két zongoraversenyt (az egyik balkezes), Msztyiszlav Rosztropovics világhírű orosz csellista számára a D-dúr szimfóniát csellóra és zenekarra, valamint vonósnégyeseket. A zenével ismerkedők számára készült a Változatok és fúga egy Purcell-témára című zenekari kalauz, amelyben az egyes variációk során bemutatkoznak a hangszerek.
Barátságban és levelezésben állt Kodály Zoltánnal, többször járt Magyarországon. Zenei felvételei közül emlékezetesek a Szvjatoszlav Richterrel készített négykezes és kétzongorás Schubert-, Mozart- és Debussy-darabok. Megkapta a francia Becsületrendet, 1974-ben – elsőként – a német Ernst von Siemens zenei díjat, továbbá két Grammy-díjat, és beiktatták a Gramophone Hírességek Csarnokába. Halála előtt néhány hónappal a brit muzsikusok közül elsőként emelték a főrendek sorába.
A súlyos szívbeteg zeneszerző 1976. december 4-én halt meg aldeburghi otthonában, ott is temették el. Egykori londoni lakóháza falán az English Heritage örökségvédelmi szervezet kék emléktáblája látható. A Britten 100 című eseménysorozat keretében tíz éve világszerte ezernél is több eseményen emlékeztek meg a zeneszerző születésének centenáriumáról, így Budapesten is. A fesztivál egyik fénypontja a Peter Grimes című opera előadása volt az eredeti helyszínen, Aldeburgh tengerpartján. Születésnapján a világ számos országában összesen hetvenezer gyerek énekelte Friday Afternoons címen 1933–35 között komponált gyermekdalait.
A csavar fordul egyet című Henry James-kisregény alapján írt operájának 2004-ben az Erkel Színházban volt a magyarországi bemutatója, 2022 szeptemberében pedig a Müpában mutatta be a Budapesti Fesztiválzenekar.
Fotó: Lipnitzki / Roger-Viollet via AFP
