Beporzók nélkül nem ehetnénk csokoládét sem

Ha az állatok védelméről van szó, a legtöbben a jegesmedvékre, pandákra, tigrisekre, esetleg bálnákra gondolnak. Természetesen az ő szerepük is jelentős, de az ökológiai egyensúly fenntartásában a beporzóknak sokkal nagyobb szerepük van. Erre hívta fel a figyelmet az 5. Beporzók napja rendezvénysorozattal kapcsolatos sajtótájékoztatón Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. A beporzók napja öt év alatt országos, sőt, határon túlnyúló kampánnyá vált, amelyhez ma már számos város és kulturális intézmény is csatlakozik.

A múzeumok esetében is egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatósági kérdések gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is, ezért számos konferenciát, szakmai és nyitott eseményt szerveztek már a témában – ezt már dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke mondta. Szerinte a múzeumoknak nemcsak a tájékoztatásban és a szemléletformálásban van fontos szerepük, hanem tevőlegesen is: minden intézmény, amelynek van egy zsebkendőnyi kertje, tehet a beporzókért a számukra ideális körülmények, például rovarszállók, méhlegelők kialakításával.

Dr. Vásárhelyi Tamás biológus rámutatott, hogy a kutatások szerint a rovarok mennyisége globálisan évi 1–1,5 százalékkal csökken, és nemcsak számszerűen, de sokféleségüket tekintve is veszélyben vannak. A káros, az egész ökoszisztémát összeomlással fenyegető tendencia mögött négy ok áll: a természetes élőhelyek eltűnése, a növényvédő vegyszerek alkalmazása, a biológiai változások – például az inváziós fajok elterjedése, az őshonos növényfajok visszaszorulása – és a klímaváltozás. A legtöbb gyümölcsünkhöz, zöldségünkhöz és gabonanövényünkhöz szükség van beporzókra: a száz leggyakoribb haszonnövényünk háromnegyedét rovarok vagy más állatok porozzák be, az emberiség élelmének 30–35 százaléka – mennyiségi értelemben – tőlük függ. Alma, cseresznye, borsó, bab, paradicsom, paprika, kakaó: többek között ezekről is le kellene mondanunk, ha nem lennének beporzó állatok.

Annak érdekében, hogy minél nagyobb figyelem jusson ezekre az apró, de nélkülözhetetlen fajokra, 2018-ban szakértők és civil szervezetek kezdeményezéseként március 10-ét a beporzók napjának nevezték ki. Mára országos eseménnyé nőtte ki magát, amelyen többek között hazai múzeumok, könyvtárak, óvodák, iskolák, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok és nemzeti parkok is rendeznek különböző programokat.

A Magyar Természettudományi Múzeum a jeles természetvédelmi naphoz legközelebb eső szombaton, március 11-én családi napot szervez. Az érdeklődőket 10 órától a Csurgó Zenekar gyerekkoncertje várja, majd 11 órától tárlatvezetés veszi kezdetét a Tehetsz méh többet! – Zümmögés a múzeumban című időszaki kiállításon Vas Zoltán, a MTM Hártyásszárnyúak gyűjteményének főmuzeológusa vezetésével. Vásárhelyi Tamás biológus, a Beporzók napja egyik ötletgazdája 13 órától tart vetítéses előadást a Semsey Andor előadóteremben.

A szombati programok ideje alatt Beporzó vándortanösvény címmel interaktív foglalkozást, Készíts rovarszállót! címmel pedig kézműves foglalkozást szerveznek a gyerekeknek. A családi napon mézkóstoló, rovarokat bemutató ismeretterjesztő stand és rovarbarát tippek – praktikus tanácsok rovarbarát ablakláda, erkély, előkert, kert kialakításához – is várják majd az érdeklődőket.