Bereznai Péter (Mezőberény, 1955) festőművész 1975-ben költözött Szentendrére, azóta tagja a Vajda Lajos Stúdiónak, és 1981-től a helyi Grafikai Műhelynek is. 2014-től a Szentendrei Régi Művésztelepen dolgozik. A festészet mellett az elmúlt évtizedek alatt foglalkozott szobrászattal, grafikával, fotózással, valamint sokszorosító és alkalmazott grafikával, könyvtervezéssel is. Stábunk egy évvel ezelőtt műtermébe látogatott: a kisfilmben elhivatottan beszél művészeti felfogásáról.
„Számomra a művészet bázisa a rend. Alkotásaimat, a tradicionális létszemléletből fakadóan, hosszú idő óta azok a formajegyek határozzák meg, amelyek a szentendrei festészet két meghatározó alakjának, Barcsay Jenőnek és Deim Pálnak az életművét is jellemzik” – osztotta meg gondolatait az alkotóművész. S hogyan ragadható meg Bereznai Péter ars poeticája? „Csak ezért vagyunk a Földön, hogy szemlélődjünk. […] Pár évvel ezelőtt volt egy kiállításom, annak a címe az volt, hogy Metanoia, vagyis megtérés, visszafordulás. Aki a természethez közel kerül, az egyszerűsíteni tud az életén. Gondolom, ez a fajta egyszerűsítés az én feladatom is. A szemlélődés engem erre vezet, hogy a műveket bontsuk le, egészen addig, amíg olyan tisztán szólalnak meg, mint egy zenei akkord” – hangsúlyozta.
Bereznai Péterre az 1980-as években igen nagy hatással volt az avantgárd, majd Hamvas Béla gondolatai nyomán úgy érezte, hogy meg kell haladnia az addigi művészeti koncepcióját, és vállaltan tradicionális útra lépett. Festőművészete a geometrikus alapjelekből építkezik, nemcsak formai, hanem szellemi értelemben véve is. „Ez a szimbolizmus egy bizonyos ágát jelenti, ami a tradicionális gondolkodásban a metafizikai valósághoz kötődik” – mondta. „Az egyenlő szárú kereszt nemcsak a keresztény kultúrában létezik, hanem egy olyan alapjel, ami az emberiség kezdetétől jelen van. Azt mondják, hogy az első két rajz a négyzet és a kör megjelenítése volt. A négyzet a Föld, a kör az égi dolgok jelenléte” – mutatott körbe műtermében.
„Semmiképpen nem akartam színeset” – szögezte le. Bereznai Péter számára fontos, hogy érzelmek helyett sokkal inkább a formák intellektuális hatását váltsa ki az emberekből. „Az összes szín összessége a fehér, és minden szín hiánya a fekete” – így születtek meg az első Fekete képek a ’90-es években, amelyek meghatározzák az egész életművét.
Bereznai Péter több rétegben, vastagon, festőkéssel alkot – mint ahogyan a bőr rétegződik –, hogy ezzel testet adjon a képnek, hogy a lélek bele tudjon költözni. „Csak akkor tudjuk megérteni a nagy egészet, ha tökéletesen értjük, mi vesz bennünket körül” – zárta szavait.
A tárlat kurátora Sipos Tünde művészettörténész. A kiállítás keretében Bereznai Péter különböző alkotói korszakaiból származó festményeit csodálhatják meg a látogatók január 30. és február 25. között. A művek, amelyek egyetemes és esszenciális igazságokat hivatottak bemutatni, bizonyára filozofikus, szakrális párbeszédbe lépnek majd a szemlélővel.
A kiállítás megnyitója február 7-én 18 órakor lesz. Köszöntőt mond dr. Vitályos Eszter kormányszóvivő, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő, a kiállítást megnyitja Ván Hajnalka művészettörténész, az eseményen közreműködik Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekművész, népdalénekes.