A Biblia és a képzőművészet

Egyéb

A tárlat apropóját a reformáció elindulásának 500. évfordulója adta, ugyanakkor gondolatiságában ?ökumenikus kiállításra? törekedtek. A Testőrpalota két emeletét megtöltő, nyolc szekcióra tagolt kiállítás kezdőpontja a Római iskola művészete, majd hat olyan nagy mester ? Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa ? munkáit emeli ki, akiknek az életművében hangsúlyos szerepet kaptak a szentírási témák. Az utolsó szekció az elmúlt 30-40 év más kortárs képzőművészeti alkotóinak, köztük Bencsik János és Polgár Botond munkáiból válogat ? fűzte hozzá.

002306_m_preview1_600x434.png
Csernus Tibor: Uriás vázlat (1980-as évek második fele), olaj, vászon

Fertőszögi Péter szerint, amikor egy középszerű művész nyúl a Bibliához, általában egyszerű illusztráció születik. Ám a Várkert Bazárban kiállított műalkotások ennél jóval többet nyújtanak, egy-egy bibliai gondolatot helyeznek új megvilágításba, messze túlemelkedve az eredeti szentírási narratíván. Példaként említette Szalay Lajos művészetét, aki a legsúlyosabb morális dilemmákat hordozó témákat ? Izsák feláldozása, Júdás árulása, Dávid és Betsabé kapcsolatát ? dolgozta fel jellegzetes rajzain.

A Várkert Bazárban megtekinthető anyag egyes részeit már Győrben, Debrecenben és Kolozsvárott is láthatta a közönség a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel közösen szervezett kiállítás-sorozatának keretében. A felsőoktatási intézmény docense, Kókai Nagy Viktor az eseményen hangsúlyozta: a reformáció központi gondolata volt a Biblia lefordítása a hívők anyanyelvére, vagyis a Szentírás közkinccsé tétele. Ennek a törekvésnek késői eredményei a kiállított munkák is.

000767_m_preview1_600x445.png
Borsos Miklós: Vízparti találkozás, 1982, tus, diópác, papír

Mint fogalmazott: a református egyház berkein belül nincsen eléggé megbecsülve a képzőművészet, ezért a kiállítás egyfajta ?vezeklés? is az elmúlt 500 év ?képrombolásáért?. Kókai Nagy Viktor újságírói kérdésre kitért arra is, nem könnyű ma Magyarországon a Bibliáról beszélni, mert Kelet-Európa más részeihez hasonlóan itt is elvették az emberek jogát ahhoz, hogy nyilvánosan beszéljenek hitükről, felekezeti hovatartozásukról. Megjegyezte: Németországban ez nincs így.

A január 14-ig látogatható kiállítás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A tárlat katalógusában mások mellett Bölcskei Gusztáv teológus, Kubik Anna színművész, Müller Péter Sziámi előadóművész, Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Papp Lajos szívsebész műtárgyakhoz fűzött gondolatait olvashatják az érdeklődők.

Forrás: MTI