A 80 püspök és mintegy ezer pap által koncelebrált, közel 30 ezer lengyel és külföldi zarándok részvételével bemutatott szentmisén Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja élén álló prefektus képviselte Ferenc pápát. Az ünnepségen jelen volt Andrzej Duda lengyel elnök, Elżbieta Witek házelnök és Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint Michael Schudrich lengyel főrabbi is.
Semeraro bíboros felolvasta a Ferenc pápa által aláírt, az Ulma családot boldoggá avató apostoli levelet, amelyben olyan vértanúknak nevezték a házaspárt és a gyermekeit, akik „jó szamaritánusként, félelem nékül feláldozták életüket a felebaráti szeretet jegyében.”
Az Ulma házaspár – Józef és Wiktoria – egyszobás markowai faháza padlásán vélhetően 1942 végétől rejtegetett három zsidó családot, összesen nyolc embert. 1944. március 24-én öt német fegyveres és az úgynevezett kék rendőrség, a háború előtti lengyel rendőrség soraiból a német megszállók által toborzott szervezet néhány tagja behatolt Ulmáék házába. Eilert Dieken német hadnagy parancsára megölték a padláson talált nyolc zsidót, majd az egész Ulma családot is. A legidősebb gyermekük nyolc éves volt, a legkisebbet Wiktoria a kivégzés pillanatában hozta világra.
Homíliájában Semeraro bíboros kiemelte: ez az első eset az egyház történetében, hogy egy egész családot boldoggá avattak. A bíboros szerint a zsidó és katolikus családok közös szenvedése „mély értelmet hordoz, és a legszebb fényt veti a zsidó-keresztény barátságra, emberi és vallási értelemben is.”
Ulmáék boldoggá avatási eljárását a Vatikán 2003-ban indította el. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a család vértanúságáról szóló dekrétumot. Az Ulma házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1995-ben posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki. A címet eddig összesen 7232 lengyelnek adományozták. Az Ulma család markowai házában 2016-ban megnyitották a második világháborús zsidómentő lengyelek múzeumát.
Markowában hat más család is bujatott zsidókat Ulmáék kivégzése után is. A 120 fős markowai zsidó közösségből 21-en élték túl a háborút. A hitleri megszállás alá került Lengyelországban – a megszállt nyugat-európai országoktól eltérően – a német rendeletek a zsidóknak nyújtott legcsekélyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki. Történészek szerint Lengyelországban 1939 és 1945 között 40–100 ezer zsidót mentettek meg. A mentés szervezett formát is öltött az emigráns lengyel kormány irányításával.
Nyitóképen Wiktoria Ulma és egyik gyermeke a család történetének emléket állító múzeumban, a délkelet-lengyelországi Markowában 2023. szeptember 9-én. Fotó: MTI / EPA-PAP / Darek Delmanowicz
