„A minőségi szórakoztatáson túl felelősséget érzek a tehetséggondozás és utánpótlás terén. Az utánpótlás kérdése nem csupán a színpadi művészekkel, de a jövő közönségének kinevelésével kapcsolatban is foglalkoztat. Ebből az indíttatásból hirdettük meg futó évadunkat a Családok Évadaként” – fogalmazott Kiss-B. Atilla. Az Operettszínház főigazgatója hozzátette: a balettigazgatóval, Apáti Bencével hatodik éve dolgoznak a színház Balettkarának fejlesztésén, április 11-én pedig – a Pro Filii Alapítvány támogatásával – egy egész estés táncjátékot mutatnak be.
„A Hófehérkével az volt a célom, hogy olyan darabot csináljak, amely minden színházat szerető emberhez szól 5-től 95 éves korig. Nem kell táncot értő embernek lenni ahhoz, hogy megértsük, élvezzük és jókedvűen térjünk haza az előadás után. Két évtized tapasztalata mondatja velem, hogy az a gyermek, amelyiknek első élménye a Hófehérke, egészen biztos, hogy legközelebb is boldogan fog színházba menni és nagy valószínűséggel színházlátogató lesz” – fogalmazott ifj. Harangozó Gyula táncművész, koreográfus.
Erkel László Kentaur, az előadás díszlettervezője elárulta: „Amikor hosszú évekkel ezelőtt megálmodtuk az előadást, az alkotótársaimmal hónapokat töltöttünk azzal, hogy igazán eredeti produkciót hozzunk létre. Olyan technikai megoldásokat is használtunk, amelyek még nem voltak láthatók magyar színpadon. Az Operettszínház számára az áprilisi bemutatóra teljes mértékben megújítottuk a látványvilágot, mondhatni, új verziót készítettünk, amit eddig sehol nem láthatott a nagyközönség. A játéktér a Neuschwanstein kastélyból inspirálódott: ebből a színpompás, titkos kincseket rejtő, sok-sok csodás termet magáénak tudó miliőből indultunk ki. Kiemelném a kastélyt körülölelő erdőt, amely szintén ezernyi árnyalatban játszik, éppen ezért úgy gondolom, hogy hamisítatlan bajorországi, mesebeli természeti környezetet teremtettünk a darab köré. Ez az előadás őszinte és nyitott szívvel készült, és bízom benne, hogy a Budapesti Operettszínház nézői körében is nagy sikernek örvend majd.”
Simon István Harangozó Gyula-díjas balettművész a Vadász szerepét táncolja a darabban. „Számomra a darab legfontosabb üzenete, hogy becsüljük meg a szépséget, óvakodjunk attól, hogy hiúságból megkíséreljünk elpusztítani fontos és egyedi kincseket, ne bánjunk mostohán az értékeinkkel. Ifj. Harangozó Gyula Hófehérkéje a magyar balettszínjátszás esszenciáját hordozza magában és menti át egy következő generáció számára, azt a tradíciót, amiben igazán egyedi és különleges világviszonylatban a magyar balettművészet előadói mivolta. Ezzel a darabbal és hosszú távú játszásával a Budapesti Operettszínház a második egész estés balettjét teszi az állandó repertoár részévé, ezzel komoly karrierperspektívát kínálva a fiatal és érett balettművészek számára. Csodálatos lesz megannyi régi operás kollégával, az operettszínház tánckarával, benne sok lelkes fiatallal együtt állni a színpadon.”
Az egyik leghíresebb Grimm-meséből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt húsz évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot. Népszerűségének titka az, hogy nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is magával ragadja a Walt Disney rajzfilmjéből jól ismert hét szeretni való törpe, a szépséges Hófehérke és a gonosz mostoha története, amely Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg. „Ez a táncjáték olyan, mint egy musical, amiben nem énekelnek” – mondta korábban ifj. Harangozó Gyula.
A The weekend Australian az ausztrál bemutató után a darabot Andrew Lloyd Webber-színvonalú musicalekhez hasonlította. Az egyik legtalálóbb kritika így jellemezte a művet: „Ez a darab olyan, mint amikor valaki egy boldogságinjekciót ad be a közönségnek.” A nemzetközi hírű produkciót 2025 tavaszától újra láthatja a magyar nagyközönség a Budapesti Operettszínházban, a bemutatót április 11-én, pénteken tartják a Nagymező utcai teátrumban.
