Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság ugyan különböző országokban él, de kultúráját ugyanabból a kútból merítette. Úgy vélte: Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kallós Zoltán bizonyította, hogy a Kárpát-medencei szellemi vagyon egységes és a magyar kulturális örökség egységét nem bontják meg államhatárok.
Az államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette: a kultúrát nem lehet örökölni, az ?elpárolog?, ha minden nemzedék újra és újra meg nem szerzi magának. Úgy vélte: Kallós Zoltán szellemi öröksége kitörölhetetlen a magyar kultúrából és a Kallós Zoltán Alapítvány Európa számára is irányt mutat. Hoppál Péter azt is megemlítette, hogy előkészítés alatt áll egy olyan terv, amely egységes programba foglalva vállalja fel a magyar népi kultúra támogatását.

DSC_2302
Fotó: maszol.ro

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Kallós Zoltántól idézte: ?addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg bennünket egy évezreden át. Ezeket a hagyományokat kötelező éltetni, és átadni a következő nemzedékeknek.? A népi kultúrának tulajdonította, hogy a magyarság a szláv-germán tengerben egy évezreden át meg tudta őrizni identitását. Az államtitkár szerint Kallós Zoltánnak a népi kultúrát átörökítő munkássága ? akárcsak a közelgő pünkösd ? a megújulás, a megmaradás szimbóluma, mérce a megmaradásban.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a 91 éves Kallós Zoltán életútja a romániai magyarság elmúlt száz évét példázza. A néprajzkutató legyőzte a történelmet a munkájával, kitartásával, életművével és Európát is gazdagabbá tette.
A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól és Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy az alapítvány és válaszúti bázisa ?egy négyhektáros Noé bárkája?, a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek.

A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot.

8_7

A Kallós Zoltán néprajzkutató által 1992-ben létrehozott Kallós Zoltán Alapítvány elsődleges céljának tekinti a mezőségi magyar szórványoktatást. Az alapítvány 1999-ben indította újra 25 év szünet után a magyar nyelvű oktatást Válaszúton, majd 2013-ban Nagysármáson. Mezőségi és szamosháti óvodások, iskolaelőkészítősök és az 1?4., valamint az 5?8. osztályosok, valamint mezőgazdasági szakképzésben tanuló gyerekek számára biztosítják kollégiumi rendszerben az oktatást, nevelést, mivel lakóhelyükön nincs lehetőség arra, hogy magyar nyelven tanuljanak.

 

Emellett az alapítvány Kallós Zoltán néprajzi jellegű magángyűjteményének bemutatását is célul tűzte ki. A kutató néprajzi gyűjtőútjai során mezőségi és moldvai folklóralkotásokat jegyzett le, hozzájárulva a magyar hagyományok ápolásához is. Figyelme nemcsak népköltészeti alkotásokra irányult, hanem több néprajzi tájegység anyagi kultúrájával, népművészetével is kapcsolatba került. Ennek eredményeképpen jött létre Válaszúton a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ, ahol 70 év gyűjtőútjának tárgyi emlékei vannak kiállítva. A világon egyedülálló kiállítás jelentősége, hogy ez az egyetlen olyan gyűjtemény, amely a mezőségi szórványvidéknek a magyar kultúráját őrzi és továbbadja. Emellett a kalotaszegi és moldvai magyarság, az erdélyi szászság és románság népművészetéről is ismereteket szerezhet az ide látogató.

 

Magángyűjteményének első, rendezett formában történő kiállítása először 1998. augusztus 8-án nyílt meg a nagyközönség számára. Akkor három szobában a gyűjtemény egy részét sikerült hozzáférhetővé tenni, 2010. május 21-től azonban a teljesen felújított Kallós-kúria adott otthont a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központnak, amely teljes egészében a gyűjtemény kiállítását és szakszerű tárolását szolgálja.

 

8_6

Mintegy tízezer néprajzi tárgy tartozik a kollekcióhoz (textil, viselet, bútorok, kerámiák és faeszközök). A mezőségi, kalotaszegi, erdélyi szász, román és moldvai csángó hagyományos népi tárgykultúra legszebb darabjait nyolc teremben mutatjuk be. A több ezer műtárgy és fénykép mellett néprajzi könyvtár, nagyszámú népzenei felvétel, film és videó található archívumunkban.

 

Intézményünk a magyar népi kultúra szellemi, tárgyi értékeinek, hagyományainak megtartását és terjesztését tűzte ki célul. Az Alapítvány olyan tevékenységeket, rendezvényeket, képzéseket szervez, amelyek a térség kulturális életét felpezsdítik, a szórványban élő magyar közösségek megmaradását segítik, ennek egyik alapja a gyűjtemény.

 

A jelenleg kiállításban lévő mintegy ötezer tárgy mellett a raktárban egy hasonlóan nagy anyagot tárolunk. Célunk, hogy ezeket a tárgyakat is megmutathassuk a közönség számára, ezért még öt kiállító helyiséggel, múzeumpedagógiai foglalkoztató térrel bővült az épület. Itt a gyermekek interaktív tevékenységeken keresztül sajátíthatják el a népi kultúra különböző ? múzeumi kiállításon keresztül közelebb hozható ? sajátosságait. A bővítés lehetőséget ad az időszaki kiállítások megrendezésére.

 

A Kallós Zoltán Alapítvány által fenntartott és bemutatott gyűjtemény célközönsége mindenki, aki az erdélyi magyarság tárgyi és szellemi kultúrája iránt érdeklődik. Kiemelt szerepe van annak a ténynek, hogy a szórványban élő mezőségi magyarok tárgykultúrája mindeddig alig került a nagyközönség elé. Ezt a hiányt próbálják pótolni Kallós Zoltán egyedülálló gyűjteményének bemutatásával és a tárgyállomány minél nagyobb mértékű bemutatásával. A most megvalósuló kiállítótér-bővítés erre ad lehetőséget.

 

A múzeumban fontos feladatuknak tartják, hogy minden korosztályhoz eljussanak országhatárokra való tekintet nélkül. Emellett pedig kiemelt céljuk a legifjabb korosztályok megszólítása, hogy az iskolán kívüli nevelésként részesei legyenek egy olyan élménynek, amelyben saját gyökereiket fedezhetik fel. Ennek élményszerű megvalósulása a múzeumpedagógiai foglalkozás, amelyhez a terek és az új kiállítás berendezése a legoptimálisabb feltételeket biztosítja. A múzeum célja, hogy a szórványban élő magyarság öröksége olyan emberekhez is eljuthasson, akik még nem ismerik, vagy még nem találkoztak vele.

Fotó: www.kjnt.ro