Amit az író papírra vet, az Kertész Imre szerint bevallott szimbiózisa valóságnak és fantáziának: így fordulhatott az európai és a magyar ember, a szellem embere és mindenki más, aki túl akar látni a közömbös valóságon valami felé, ami már nem csak szebb, igazabb és jobb, mint amit gondok és örömök között megél az ember.

Segítség is, hogy megértsük, amit emberileg tudni lehet igazságról és hazugságról, szerencséről és szerencsétlenségről, véletlenről és Gondviselésről, valóságról és fantáziavilágról, betegségről és reményről, bánatról és boldogságról: az ember legemberebb mélységeiről – írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Nem sokkal később, 1944-ben, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták, majd 1945-ben, a koncentrációs táborok felszabadítása után tért haza. Eleinte újságíróként, később munkásként dolgozott, majd műfordítóként többek között Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.

 

kerteszimre2016
A felvétel 2005. november 18-án készült a Művészetek Palotájában, ahol az író felolvasást tartott Sorstalanság című regényéből.

 

Első regénye, a Sorstalanság 1975-ben jelent meg, de csupán 2002-es Nobel-díja után vált világszerte ismertté. A kudarc (1988) és a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) című művei első regényének témáját folytatják. A Felszámolás (2003) a rendszerváltozás utáni budapesti értelmiségről ad képet. Tíz éve, 2006-ban jelent meg K. dosszié címmel önéletrajzi regénye, 2014-ben pedig A végső kocsma című kötete. Utolsó műve, A néző  Feljegyzések 1991-2001 idén tavasszal jelent meg.

Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal, 1997-ben Kossuth-díjjal, 2000-ben a Herder-díjjal és a Die Welt irodalmi díjával, 2001-ben a német Becsületrenddel tüntették ki, 2002-ben a Nobel-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét kapta meg. Két éve, 2014-ben pedig a Magyar Szent István Rendet vehette át.

Halála felmérhetetlen veszteség nemcsak a magyar, de az egyetemes kultúra számára is. Osztozunk élete hűséges társának, Kertész Magdának és családjának gyászában – közölték.

Fotó: MTI/Nándorfi Máté