A Vármúzeum számos várostörténeti sétát tartott az elmúlt időszakban, kutatási területei és helyszínei évről évre gazdagodtak. A tavaly útjára indított Múzeum a város című sétahétvégét a nagy sikerre való tekintettel ismét megrendezi a múzeum, sőt újabb sétákkal bővült a repertoár. Ugyanis a város bármelyik pontján bármelyik utca vagy épület hordozhat izgalmas témát, történetet, rejtélyt, amelyeket ezen a hétvégén múzeumi sétavezetőkkel, kutatókkal fedezhetnek fel. Ráadásul április 4-ig rendkívüli kedvezménnyel válthatók meg a jegyek a sétákra.
Séta a Palotanegyed főutcáján
A népszerű Egy város titkai című könyvsorozat szerzője, Kordos Szabolcs a saját környékére, sőt a saját szeretett utcájába invitálja a látogatókat, hogy ismerkedjenek meg a Bródy Sándor utcával és annak egykori különc lakóival, az örök élet titkát kutató szeszgyárossal, a tragikus sorsú nőgyógyásszal, akinek Blaha Lujza az életét köszönhette, valamint Pest kapós agglegényével, Kövesgyűri lovag Freystädtler Jenővel, akinek a szerelem lett a végzete. A séta során bepillantást nyerhetnek abba is, hogy miért hívják a nyolcadik kerület ezen részét Palotanegyednek, avagy kicsit gúnyosan: Mágnásfertálynak.
Várostörténeti séta a Városligetben
A Hősök terétől a Vajdahunyad várig tartó, rövid kiruccanás során többek között kiderül, mi köze a Szabadság-szobornak a Műjégpályához, hogy milyen körülmények nehezítették az Andrássy út és a Liget kiépítését, hogy milyen épület állt hajdanán a Szépművészeti Múzeum helyén, és hogy miért láthatunk egy hidat a semmi felett a Hősök tere közelében. Sétavezető: Benyó Gergely.
Buda, a hegyen épült város
A Kiss Gabriella vezette séta a Várnegyedben a polgárváros sok évszázadot felölelő épületei közé vezet, így az érdeklődők megismerhetik Buda elmúlt ötszáz évének építészetét és életét. Olyan utcákon sétálhatnak majd, amelyeknek nyomvonalát nem sokkal a tatárjárás után jelölték ki, mindeközben megtudhatják, hogy melyik az egyetlen megmaradt kétemeletes középkori épület, hogy miért épültek az ülőfülkék, milyen templomok voltak a középkori Budán, és hogy mit jelent a mondás: „Két Buda van. Egy a föld alatt, és egy a föld felett.”
Ásatási helyszínelés a budai várban
A mai Szent György tér helyén a középkorban két utca és három hosszú háztömb állt. Hogy kik laktak ezekben az utcákban, illetve milyen intézmények álltak itt, annak feltérképezésében segítenek bennünket az írott források és még inkább az a több mint három évtizede tartó feltárássorozat, amely által ma már sokkal pontosabb képet alkothatunk a középkori Buda déli városrészéről. Az ásatásokról és eredményeikről, amelyek a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztálya kutatóinak köszönhetően lettek megismerhetők az elmúlt harminc év folyamán, ezúttal Takács Ágoston régész mesél.
Szentek, remeték, úttörők
A János-hegy alatti Szépjuhászné a budapestiek egyik kedvelt kirándulóhelye. Azt azonban kevesen tudják, milyen leletekre bukkantak régészek az itteni, budaszentlőrinci kolostor ásatásai közben. A Benyó Gergely vezette sétán az érdeklődők megismerhetik az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok történetét, és hogy milyen csodák történtek a kolostorban eltemetett Remete Szent Pál sírjánál a középkorban. Láthatnak egy török kori fegyverbemutatót a romkertben, és még azt is megtudhatják, miért került be a Guinness-rekordok közé a Gyermekvasút.
Irodalmi séta Óbudán Krúdy nyomában
Krúdy Gyula életének utolsó három évét töltötte Óbudán. A séta során a résztvevők felkeresik az itt töltött évek színhelyeit, illetve felidézik életének meghatározó állomásait. A látogatók részleteket hallhatnak az író óbudai helyszínekről szóló írásaiból is. Sétavezető: Felbermann Judit.
Barangolás Zugló ismert és ismeretlen részein
Rákosmező neve a középkori történelemből ismerős elnevezés. A következő évszázadokban a betelepülő bolgárkertészek termeltek a patak két partján. Itt alakult ki a huszadik század elejétől, a város növekedésével egy új városrész, Zugló. A séta résztvevői Kiss Gabriella kalauzolásával megismerkedhetnek a Bosnyák térrel és környékével, valamint a Postás Tisztviselőteleppel. Ez a hangulatos lakónegyed 1910-ben épült magyaros szecessziós stílusban, és nemcsak a turisták, de a budapestiek sem nagyon ismerik.
