Krúdy Gyula
Gyomornovella, férfijelvény és miskájer-kalap
Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy Krúdy Gyula nyíregyházi író, és azt is feltétlen hozzá kell tenni, hogy a műveinek hangulatát ismerve ősszel jó őt olvasni.
Október 21-én történt
„Az ember nem fejlődik folyamatosan, hanem van egy fölemelkedő szakasz, amelyben még nincs meg a tudás, de megvan az intuíció és a tehetség meg a szorgalom. És amikor megjön a tudás, inkább csak rácsodálkozik a saját korábbi teljesítményére” – fogalmazta az 1941. október 21-én született – és 2021-ben elhunyt – Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Jankovics Marcell, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Fehérlófia, a Toldi, a János vitéz és az Ének a csodaszarvasról.
Május 12-én történt
1907-ben ezen a napon született Katharine Hepburn amerikai színésznő, a legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett színművész. Tizenkét alkalommal jelölték a rangos elismerésre, ebből négyszer meg is nyerte az aranyszobrocskát. Az Oscar-díjakat a Morning Glory, Az aranytó, Az oroszlán télen és a Találd ki, ki jön vacsorára! című filmek főszerepéért kapta.
Márai nyomában járva mi is budai polgárnak érezhetjük magunkat
A Márai-év egyik programja az a krisztinavárosi séta, amelyen az irodalom, a kávéházak, a gesztenyefák és az író életének fontos állomásai találkoznak.
Budapesti tárlatvezetés Óbudától a Városligetig a Vármúzeum sétahétvégéjén
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma idén is megrendezi a tavaly útjára indított Múzeum a város című sétahétvégét. Az április 12-13-i hétvégén rendezendő eseményen többek között Óbudával, a Várnegyeddel, a Városligettel, Zugló ismert és ismeretlen részeivel, valamint a Bródy Sándor utcával és annak egykori különc lakóival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Ott ültek éjszakákon keresztül, ujjaikkal kócos hajukat cibálva
A később Amerikában is népszerűvé vált karikaturista, Major Henrik rajzait megőrző asztal kivételes és teljesen unikális műtárgy, amely megidézi a New York kávéház egykori hangulatát.
Október 21-én történt
1833-ban ezen a napon született Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, a Nobel-díj megalapítója, aki végrendeletében úgy határozott, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.
Magyar regények a filmvásznon
Olyan magyar regényeket gyűjtöttünk egybe, melyek nemcsak írott formában, hanem a képernyőnkön is elérhetők.
Valóságos belső titkos tanácsosból lett Budapest vőlegénye
1824. június 20-án született Pesten Podmaniczky Frigyes politikus, író, akadémikus, aki meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében.
Május 12-én történt
12 alkalommal jelölték Oscar-díjra, ebből négyszer meg is nyerte az aranyszobrocskát Katharine Hepburn amerikai színésznő, aki 1907-ben ezen a napon született. Az elismerést Az aranytó, Az oroszlán télen, a Találd ki, ki jön vacsorára! és a Morning Glory című filmek főszerepéért kapta.
Amikor az emberek azon vitatkoztak, hogyan kell jó feketekávét főzni
Espresso, ristretto, lungo, doppio, espresso macchiato, café latte, melange, flat white, cappuccino, americano, frappé, török, orosz, ír, japán, filteres vagy csapolt kávé, a cibetmacska ürülékéből válogatott Kopi Luwak. Az ördög italának számtalan változatát elődeinkhez hasonlóan mi is megvesszük.
Október 21-én történt
E napon született Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, Krúdy Gyula író, Solti György zongoraművész, karmester és Jankovics Marcell rajzfilmrendező, könyvillusztrátor. 1959-ben pedig New Yorkban megnyílt a Guggenheim Múzeum (képünkön).
„Boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem” – így élt Krúdy Gyula
Kilencven éve, 1933. május 12-én hunyt el Budapesten Krúdy Gyula, a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója, Szindbád, Rezeda Kázmér, Alvinczi Eduárd alakjának megteremtője.
Ritka Krúdy-kötet egyetlen példánya kerül aukcióra
Krúdy Gyula N.N. – Egy szerelem-gyermek című regénye 1922 februárjában az Athenaeum kiadónál jelent meg. A „regényke” szerzői megjelölésű mű nem tartozik Krúdy Gyula legismertebb kötetei közé, viszont valószínűleg – ennek ellenére – a legjobbak között van.