Budapestre hozni a spanyol kultúrát

Hetvennél is több spanyol kulturális intézet működik a világban. Ráadásul nem is csak fővárosokban, a kulturális diplomácia központjaiban, hanem olyan városokban is, mint München, Lyon, Milánó. Mi a feladata ennek az intézményhálózatnak?

A Cervantes Intézet idén lett harmincéves. Igaz, hogy ma már sok országban képviseljük a spanyol kultúra értékeit, de azért elég fiatal intézet vagyunk, különösen az olyan évszázados intézményekhez képes, mint a Goethe Institut vagy a Francia Intézet. A Cervantes Intézet akkor született, amikor Spanyolországban már megszilárdult a demokrácia, és hazánk tagja volt az Európai Uniónak. Így céljaink is ennek a kornak a szellemét tükrözik: nem akarjuk másokra kényszeríteni a spanyol kultúrát, hanem inkább terjeszteni szeretnénk a sokszínűségét, és párbeszéd kialakítására törekszünk a különböző művészeti ágak között.

Gondolom, nem egyszerre hozták létre a ma működő összes
kulturális központot...

Nem, dehogy! Bizonyos intézetek már korábban is működtek nagykövetségek mellett, főleg az arab országokban, ám a Cervantes-intézetek hálózata új jelenség volt, és fokozatosan épült, illetve épül ki. Előbb a nyugat-európai központokat hoztuk létre, azután a közép-európaiakat. 2000 és 2010 között nyílt meg az összes európai intézet, Magyarországon 2004-ben nyitottunk. Ugyanekkor jött létre a Cervantes Intézet Prágában, Bécsben, Szófiában és sok más fontos városban. Ezek után következett Brazília, Ausztrália, Óceánia és Ázsia több nagyvárosa. Most Afrika, a szubszaharai terület van soron.

Feltételezem, hogy Latin-Amerikában is jelen vannak.

Nem, mi csak olyan országokban dolgozunk, ahol a spanyol nem
a hivatalos nyelv. Sokan vitatják ezt a gyakorlatot, de a legfontosabb dél-amerikai
városokban most nincs Cervantes Intézet.

Erre majd térjünk vissza, de előbb meg kell kérdeznem,
milyen célból jött létre a budapesti spanyol kulturális központ. Mi a feladata?

Igaz, hogy a történelemben nem volt sok kapcsolat a magyar és a spanyol nép között, de a változó világban a magyarok számára nagyon érdekes lehet a spanyol kultúra, és nekünk, spanyoloknak is érdemes megismernünk a magyar értékeket. Sok spanyol ajkú országban, például Argentínában komolyan érdeklődnek a magyar irodalom iránt, Márai, Esterházy, Kertész nagyon népszerűek. A magyar filmvilággal is hasonló a helyzet. Korábban a spanyolok jobbára a klasszikus zenével kapcsolták össze a magyar kultúrát, de ma már egyre jobban megismerik a magyar műveltség gazdagságát.

Szóval van felfedeznivalója mindkét nemzetnek.

A mi dolgunk az, hogy a közeledést megkönnyítsük. Sokan tanulnak spanyolul, és egyre többen érdeklődnek a nagy múltú és folyamatosan megújuló spanyol kultúra iránt is.

Van arról valamilyen adat, hogy az önök munkájának
köszönhetően hányan tanultak meg spanyolul?

Van mindenféle érdekes szám. Elmondhatom például, hogy jelenleg a világon huszonkétmillió ember tanul spanyolul. Budapesten évente ezerötszáz-ezerhétszáz hallgató tanulja a nyelvet. Három hónapos tanfolyamokat indítunk, amelyek egymásra épülnek. Egy év alatt már elég jól meg lehet tanulni spanyolul.

Olyan adat is van, ami azt mutatja meg, mennyi haszna van a munkájuknak? Megjelenik a növekvő érdeklődés a turizmusban, a gazdasági kapcsolatokban?

Azt hiszem, nagyon nehéz lenne a különböző területek adatait egymással megfeleltetni, de az biztos, hogy az utóbbi időkben jelentősen fejlődött a kapcsolat a két ország között. A járvány előtt 13 járat közlekedett Budapest és különböző spanyol városok között. Ma már nemcsak Barcelona és Madrid a magyarok úti céljai, hanem olyan kisebb városok is, mint Valencia vagy Sevilla.

Közben a spanyolok is felfedezték Budapestet.

Öt spanyol szálloda van itt, szóval azt hiszem, van eredménye a munkánknak.

Ibériába nemcsak azok utaznak, akik tudnak spanyolul, és
talán az intézetbe sem csak azok járnak. Vannak olyan programjaik,
kiállításaik, vetítéseik, amik a spanyolul nem tudó budapestiek számára is
izgalmasak lehetnek?

Gyakorlatilag minden programunk ilyen. Az intézet célközönsége a magyar lakosság. Nem azért dolgozunk, hogy spanyolul beszélőknek kínáljunk találkozási lehetőséget – bár ez munkánk természetes velejárója –, hanem azért, hogy a magyarok megismerjék a spanyol kultúrát.

Milyen típusú programok bizonyultak a legsikeresebbnek?

A spanyol filmhét nagyon szeretett rendezvény szokott lenni. Az Uránia filmszínházban szoktuk tartani, és mindig rengetegen jönnek el. De a zenei programjaink is nagyon népszerűek, akárcsak a különféle együttműködéseink. Jól szerepeltünk például a Budapest Fotófesztiválon. És persze nagyon szeretünk meghívni spanyol írókat, mert így közelebb tudjuk hozni egymáshoz a spanyol és a magyar irodalmat. Vannak olyan népszerű beszélgetős rendezvényeink is, amelyeken magyar és spanyol írók egyszerre jelennek meg.

Akkor most kanyarodjunk vissza egy kicsit a latin-amerikai
kultúrához. Hogy a spanyol ajkú országokban nincsenek Cervantes-intézetek,
talán azt is jelenti, hogy úgy látják, azok az országok egységes szellemiséget
hordoznak. A mi szempontunkból az az érdekes, hogy vajon a latin-amerikai
kultúrát is képviseli-e a Cervantes Intézet. 

Igen. A spanyol nyelv nem Spanyolország tulajdona. 21 országban hivatalos nyelv, ezért mi valamennyi spanyol nyelvű nemzet kultúráját képviseljük, együttműködünk az adott országok kulturális képviseleteivel, nagykövetségeivel. De azt is látni kell, hogy az egyes országok kultúrája nagyon eltérő lehet.

Még Spanyolországban is többféle kultúra él együtt. A spanyol mellett van még három hivatalos nyelv: a katalán, a baszk és a galego.

Mindegyik mögött komoly kulturális értékek húzódnak meg, mi pedig minden nyelvünket és kulturális különlegességünket igyekszünk bemutatni. A Cervantes Intézetben éppen ezen a héten kezdődik egy baszk és egy katalán nyelvtanfolyam.

Hogyan tudták tartani a kapcsolatot a tanítványaikkal és az
érdeklődőkkel a járvány időszakában?  

A járvány óriási kihívást jelentett nekünk is, mint minden kulturális intézménynek. Egyik napról a másikra négy-ötszáz hallgató online oktatását kellett megszerveznünk, és a kulturális programokat is át kellett alakítanunk. Amit lehetett, áttettünk az online térbe. Ma például online könyvbemutatót tartunk a Typotex kiadóval: egy spanyol A minap magyar gitárosok játszottak spanyol és dél-amerikai zenéket. Népszerű könyvtárunkat is a digitális tér felé irányítottuk. Az intézetben körülbelül tizenötezer könyv és egyéb kiadvány várja az olvasókat, de huszonötezer kötetünk már az online térben is megtalálható. A járvány kezdete óta fejlesztjük az e-könyvek kínálatát. A fő cél az volt, hogy meg tudjuk tartani azt a változatosságot, ami az intézetet korábban jellemezte, és biztosítsuk az érdeklődőket: nem álltunk le. De azért azt sem titkolom, hogy már mi is alig várjuk a személyes térbe való visszatérést.

Milyen programokkal, bemutatókkal, kiállításokkal készülnek
az újranyitásra?

Május második felére tervezzük a nyitást, és izgalmas programokkal készülünk. Mindjárt kezdetben komoly együttműködést tervezünk a Szépművészeti Múzeummal és az Uránia filmszínházzal. Kevesen tudják, de

a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható a világ egyik leggazdagabb spanyol tárlata.

A XIX. század végén nagyon sok spanyol műtárgyat vásároltak a magyarok, így most ez az egyik legizgalmasabb gyűjtemény. Mi mindig találunk ott csodákat. Ez alkalommal Francisco de Zurbarán munkásságára fogunk fókuszálni. Meghívjuk beszélgetni a jelentős Zurbarán-gyűjteménnyel rendelkező madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum kurátorát, az Urániában dokumentumfilmet vetítünk Zurbarán művészetéről, és tárlatvezetéseket is szervezünk.

Ugyancsak a nyitás részeként tervezzük, hogy részt veszünk a Budapest Fotófesztiválon a Műcsarnokban. Szeretnénk meghívni a diChroma photography szakembereit, hogy tárlatvezetés keretében mutassák be, mit tett hozzá a spanyol vállalat a fotóművészethez. Júniusban pedig a száztíz éve született Ernesto Sabato argentin író, könyvtárunk névadója munkásságát fogjuk bemutatni egy Argentínából érkező fotóanyag, illetve irodalmi beszélgetések révén.

De már a hosszabb távú terveinken is dolgozunk. 2022-ben bemutatjuk a magyar közönségnek Nicolas Müller, vagyis Müller Miklós magyar–spanyol fotóművész kiállítását, és 2023-ban a Szépművészeti Múzeummal együttműködve nagyszabású el Greco-kiállítást rendezünk, amelyen együtt lesz látható a magyar- és a spanyolországi képanyag.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu