Az elmúlt két hét során Musarraf pakisztáni elnök szükségállapotot vezetett be az országban és felfüggesztette az alkotmányt. Musarrafot október 6-án újabb öt évre elnökké választották (az előző ciklus november 15-én jár le), de a pakisztáni legfelső bíróság kétségének adott hangot, hogy jogszerűen választották-e újra, miközben a hadsereg főparancsnoka maradt. Sokan úgy vélik, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésére azért volt szükség, hogy a bíróság ne dönthessen Musarraf ellen. Az elnök viszont a szélsőségesek megfékezésével magyarázza rendeletét.
Az ellenzék tagjait őrizetbe vették, és megszüntették a hírcsatornák műsorait. A külföldi kormányok tiltakozásukat fejezték ki, a legfelső bíróság leváltott elnöke pedig népfelkelésre buzdított Musarraf hatalmának megdöntésére. Az események igazi nyertesei azonban Maulana Fazlullah és követői.
Fazlullah szélsőséges vallási vezetőként egy tálib típusú rendszer létrehozását tűzte ki célul az Iszlamabadtól mintegy 160 kilométerre északnyugatra fekvő Szvat-völgyben. Dzsihádot hirdetett a kormány ellen és az iszlám bíráskodás bevezetéséért, valamint bombamerényleteket szervezett leányiskolák és videókat, CD-ket áruló üzletek ellen. Megakadályozta az UNESCO gyermekbénulás elleni oltóprogramját, mivel azt a "nyugat összeesküvésének tartja a muszlim csecsemők sterilizálására".
A borbélyok csak az iszlám által jóváhagyott hajviseletet vághatnak, a nőknek pedig burkhát kell viselniük. Október végén nyílt háború robbant ki Fazlullah követői és a kormánycsapatok között. A harcok során több százan meghaltak, a szélsőségesek az elfogott biztonsági személyeket és civileket lefejezték, sok ezren pedig elmenekültek. A túlerő ellenére Fazlullahot nem sikerült elűzni a Szvat völgyéből.
A pakisztáni helyzet aggodalmat váltott ki a tudósok körében is, mivel veszélybe kerültek az ország művészeti és régészeti emlékei. A legutóbbi időkig a Szvat-völgy csodálatos hegyvonulatai miatt kedvelt nyaralóhelynek számított. A térség gazdag kulturális örökséggel rendelkezik: sok buddhista műemlék és Gandhára-stílusú (észak-pakisztáni) alkotás található itt.
Észak-Pakisztán ezen része a Selyemút mentén feküdt. Gandhára a Kusán Birodalom (i.sz. 1-3. század) egyik legfontosabb része volt. Itt jött létre a gandhárai művészet, amely a Nagy Sándor utáni korszak hellenisztikus és római hatásait ötvözi. A gandharai buddhista művészet széles körben elterjedt: Kínában, Koreában és Japánban is találhatók ilyen stílusú szobrok. Gandhára később a Szászánida királyság (224-642) része lett, majd iszlám fennhatóság alá került. A régió jelentős hatást gyakorolt a Közel-Kelet művészetére is.
A pakisztáni harcok és a tálibok ellenőrizetlen tevékenysége azonban komoly veszélybe sodorhatják ezt az örökséget. Október 8-án a Szvat-völgyben dinamittal robbantották szét egy VII. századból származó, mintegy 7 méteres ülő Buddha-szobor arcát. Az illetékes rendőrfőnök szerint a támadást "helyi militáns csoportok követték el, amelyek vallásukkal ellentétesnek tartják a buddhista emlékeket." Egy szemtanú arról számolt be, hogy a milicisták este érkeztek a faluba, és bejelentették, hogy meg akarják semmisíteni a Buddha-szobrot. Lyukakat fúrtak a szoborba, amelyeket dinamittal töltöttek meg, majd kedden reggel felrobbantották. "Az iszlám arra tanít bennünket, hogy tiszteljük mások vallását és hitét, de sajnos vannak olyanok, akik meg akarják zavarni a Szvat-völgy békéjét" - mondta Abdul Naszir, a Szvat Múzeum kurátora.
A támadás nagyon hasonlít a közép-afganisztáni Buddha-szobrok lerombolásához, amit 2001-ben a tálibok hajtottak végre. "A bámijáni Buddha-szobrok elpusztítása politikai cselekedet volt vallási köntösbe öltöztetve, ami növelte a tálibok népszerűségét lehetséges szövetségeseik körében. Az AIA (Amerikai Régészeti Intézet) felszólít minden kormányt, de különösen a pakisztáni kormányt, hogy védje meg a világörökséget az olyan csoportoktól, amelyek a közös múlt lerombolásával akarják elérni politikai céljaikat" - mondta John Russel, az AIA alelnöke.
"A vallás nevében elkövetett rombolás sajnos az ókor óta jelen van. A harcok sújtotta térségekben a régészeti intézeteknek együtt kell működniük a veszélyben lévő kulturális örökség megőrzése és dokumentálása érdekében" - mondta C. Brian Rose, az AIA elnöke. A nagy kérdés ma az, hogy Pakisztán képes-e eleget tenni az UNESCO által rárótt kötelezettségeknek. Amíg ugyanis Musarraf és az ellenzék egymással harcol, addig a szélsőségesek szabadon garázdálkodhatnak.
