Capa, a világhírű fotós – Egy sármos pesti nőcsábász története

Friedmann Endre (1913–1954) Budapesten született, majd a gyerekkorában cápának becézett fiú Robert Capa néven a világ leghíresebb haditudósítója, fotósa lett. Bohém, kalandor, nőcsábász volt, aki a háborúban nem ismerte a félelmet, a szerelemben viszont annál inkább. A kalandjait elmesélő dráma 1929 és 1954 között játszódik Budapesten, Berlinben, Párizsban, New Yorkban és Amszterdamban.

„Volt benne valami nagyvonalúság és kedélyesség, mindazok ellenére, amiken átment. Egyáltalán nem volt kétdimenziós figura, és színészileg nagyon jó, hogy az emberi oldalát, a gyengeségeit, vágyait is megmutathatjuk. Összetett és szélsőséges karakter, ezért izgalmas vele foglalkozni” – mondta a Robert Capa szerepét játszó Ódor Kristóf, aki először lép fel a Spinoza Színházban, és aki hobbiként maga is fotóz, autodidakta módon tanulja a fényképészetet.

Munka közben a jelenleg zajló orosz–ukrán háborúra a szereplők is sokat gondoltak.

„Érdekes helyzet, hogy pont most kell egy háborús fotós bőrébe bújnom. Gyakran előfordul, hogy foglalkozunk a színházban egy témával, szereppel, és az, amiről beszélünk, megjelenik körülöttünk.. Biztos vagyok benne, hogy ha Capa élne, bárhol is lenne, azonnal Ukrajnába utazna” – mondta Ódor Kristóf.

A Capa, a világhírű fotós című előadás a modern fotográfia és a haditudósítás rejtelmeibe is beavat. Látjuk Capát a spanyol polgárháborúban, a kínai–japán háborúban, Észak-Afrikában, a normandiai partraszálláskor, végül a számára végzetes indokínai háborúban. Útjai során olyan emberekkel kerül kapcsolatba, mint Trockij, Frida Kahlo, George Orwell, Ernest Hemingway, Roosevelt elnök, Ingrid Bergman, Humphrey Bogart, John Steinbeck, Pablo Picasso vagy éppen Ben Gurion. A sok harc és különös találkozás története mellett belelátunk viharos szerelmi ügyeibe is, így derül ki a néző számára, hogy az egyik leghíresebb magyar, aki több mint 70 000 fotót hagyott az utókorra, nemcsak háborús hős, de a nők kedvence is volt.

A drámában Capa kísérője a gyermekkori barátja, Besnyő Éva (1910–2003), Hollandia egyik leghíresebb fotósa. Munkái képeslapok formájában százezres számban keringenek a nagyvilágban. A szintén magyar származású művész már a háború előtt nevet szerzett Hollandiában, majd tovább emelte népszerűségét, amikor a hetvenes évek nőmozgalmának fotósa lett. Kortársa, barátja volt a szintén fotós Kertésznek és Brassainak is.

Capa legendás élete a vele folytatott beszélgetésekből tárul a közönség elé.

Ódor Kristóf partnereként Grisnik Petra alakítja az építészeti fotóiról is ismert Besnyő Évát. „Ő egyike azoknak a magyar művészeknek, akik külföldön megbecsültebbek, mint itthon. Korszakfestő sors az övé, hiszen el kellett hagynia az országát ahhoz, hogy az lehessen, aki szeretne lenni. Erős nő benyomását kelti, nem véletlen, hogy rám is nagy hatással van. A szerepre való felkészülés során sok fotóját megnéztem. Nekem eszembe sem jutna falakat megörökíteni, de most már tökéletesen értem, hogy őt mi ragadta meg a különböző terek látványában, és ez a gondolkodásmód, ami a képeiből tükröződik, nekem nagyon tetszik” – mondta el a színésznő.

Grisnik Petra és Ódor Kristóf, akárcsak Besnyő Éva és Robert Capa, gyerekkori barátok. Egy iskolába jártak, csak a fotószakkör helyett a színjátszókört választották. „Úgy még sosem dolgoztunk együtt, hogy csak mi ketten játszunk, hogy ennyi idő és figyelem jusson a másikra.  Ez egy teljesen új élmény. A Spinozában egyébként is minden családias, úgyhogy ez a munkafolyamat most jót tesz a lelkemnek és az idegrendszeremnek” – fogalmazott Grisnik Petra.

„Szeretem, ha egy munka során az alkotói energiáinkra kell hagyatkoznunk. Minél kevesebb pénz jut egy produkcióra, és minél kisebb az infrastruktúra egy színházban, annál nagyobb szükség van az igazi kreativitásra. Itt, a Spinozában erre tudunk támaszkodni” – tette hozzá Ódor Kristóf.

A Spinoza Színház a jubileumi évre összesen öt ősbemutatóval készül. Ennek első állomása a Capa, a világhírű fotós, amely március 26-án lesz először látható.

Fotók: Gordon Eszter