Zeke Gyula Palásthy egy tarháló levele mentén indult el, amikor rábukkant az újságíró három érdekes cikksorozatára, amelyekből a húszas évek kártyás, lóversenyző és kávéházas élete bontakozik ki. Ezekből az írásokból, valamint Kellér Andor a könyvben is közölt kisregényéből a lóversenymániás lejmolóvá züllött Palásthy Marcell alakja rajzolódik ki, amit Zeke Gyula jegyzetei tesznek teljessé.


fortepan_8135_600x434.png
Forrás: Fortepan

A Kártya, lóverseny, kávéház című kötet tulajdonképpen három könyv összeolvasztásából született meg. Zeke Gyula Kellér Andornak a könyvben is közölt írása nyomán fedezte fel Palásthy Marcell cikksorozatait a címben szereplő témákból. Ezeket az írásokat adja közre bevezetővel, jegyzetekkel és korabeli illusztrációkkal ellátva. Van tehát Kellér Andor kisregénye, Palásthy cikkei, valamint Zeke ezekhez a szövegekhez írt toldalékai, amelyek szintén teljes értékű szövegnek tekinthetők, hiszen egy komplex tudásanyagot hordoznak magukban.


fe_800_500_nagyvizit_zeke_gyulanal_1_600x375.png
Zeke GyulaForrás: litera.hu

Kellér Andor szakmányban robotoló sajtómunkás volt, aki igazán csak élete utolsó éveiben vált elismert szépíróvá. Ugyan már a harmincas években születtek regényei ? az elsők A gyűlölet angyala és a Szaxofon voltak ? , ezekben még meglehetősen nehéz szépirodalmi értékekre lelni. Szerkesztetlen, magyartalan mondatok, széttartó kompozíciók és kínosan banális fordulatok jellemzik ezeket az írásait. Németh László például így nyilatkozott a Szaxofonról a Nyugatban: "témája jelentéktelen... stílusán a sietve készültség erősen meglátszik".

Azután Kellérből 1956-ra mégis kiforrott szépíró vált, és megtalálta a közönségét is. Gyors egymásutánban jelentek meg a személyes emlékezést és az anekdotikus elbeszélésmódot ötvöző művei, régebbi írásait pedig újraírta és kibővítette. Első komoly sikere az 1956-ban írt Palásthy titka regénye.


zeke_gyula_est_literarium_kortars_irok_a_mupaban_original_80660_600x262.png
Zeke GyulaForrás: Müpa

Zeke Gyula a kötetben Palásthy Marcellt szerencsejátékos hírlapírónak nevezi. Nem véletlen. Kellér kisregényének főhőse ugyanis gyűlölte az írói munkát, az számára keserves robotot jelentett. Ő csak játszani szeretett: lóversenyzett és kártyázott, miközben mindig azzal áltatta magát, hogy ha lenne egy kis ideje elvonulni, akkor megírná a nagy regényt, amivel berobbanhatna. Ez a mű azonban csak ígéret maradt.

A mostani kötetben megjelent három cikksorozatának darabjai a Belügyminisztérium félhivatalos A rend című lapjában jelentek meg. A játékos Budapest, A lóverseny és az ő különleges világa, valamint A kávéházak városa címeket viselő sorozatainak minden egyes darabjából kitűnik, hogy Palásthy számára az írás csak kétségbeesett pénzkeresés, nem élvezet volt, ?hevenyészve, alig odagyelve, mindig csak a pénzre gondolva dolgozott, fél füllel a szomszédos asztaloknál folyó cseveteléseket hallgatta, s hacsak lehetett, közbeszólt?. Éppen ezért elég pocsékul is írt. Pedig a kortársak, Ady Endre, Bródy Sándor, Karinthy Frigyes maguk közé várták, azonban Palásthy elherdálta a tehetségét, és végül teljesen eladósodott.


a_varosligeti_loversenyter_a_kesobbi_nepstadion_helyen_1912_600x402.png
A városligeti Lóversenytér 1912-bőlForrás: Fortepan

Életének utolsó szakaszában a kávéházak eldugott sarkában tarháló leveleket írt üzletembereknek, íróknak. Zeke Gyula a kutatás során rábukkant egy ilyen levélre, amelyet Palásthy Mészáros Győzőnek, a Centrál Kávéház akkori tulajdonosának írt és, amelyben felajánlotta számára, hogy némi fizetségért cserébe megírná a budapesti kávéházak történetét. Palásthy levelében utal arra is, hogy tulajdonképpen ő már foglalkozott ezzel a témával és megemlíti A rendben publikált cikksorozatát. Zeke Gyula is e fennmaradt levél alapján indult el, és talált rá a három sorozatra.

A felajánlott üzletből egyébként nem lett semmi, valószínűleg amiatt, mert addigra már Mészáros Győző megállapodott Bevilaqua Borsody Bélával, akinek 1935-ben jelent meg e témában a könyve Pest-budai kávéházak ? Kávé és kávémesterség 1535-1935 címmel. Palásthy írói tehetsége egyébként ezekben a pénz- és munkakérő levelekben bontakozott ki: ezek az írások szinte szépirodalmi rangra emelkednek, bennük pedig óriási ötlethalmaz van.


abbazia1_600x412.png
Az Abbázia kávéház terasza, 1917.Forrás: Fortepan

A most megjelent kötet gerincét Palásthy cikksorozatai és és Kellér írásai alkotják, amelyet Zeke Gyula bevezetője és jegyzetei helyeznek kontextusba, valamint értelmezik számunkra e szövegek sajátos nyelvezetét is. A kötetnek ezenfelül fontos része a végén található képanyag, amely tudósít arról, hogy nagyvárosi kultúra, a kávéházi élet és a szórakozás a Nagy Háborút követően alapvetően onnan folytatódott, ahol abbamarad. A Kártya, lóverseny, kávéház című kötet a fotóknak köszönhetően nagyvárosi társadalomtörténeti forrásgyűjteménynek is tekinthető.