A Lajta Béla által tervezett iskolaépületben jártunk.

Budapest utcáin járva lépten nyomon különleges épületekbe botlik a nyitott szemmel járó sétáló, hiszen historizáló, szecessziós, art deco, Bauhaus házak sorakoznak egymás mellett, mégis összhangban.

A nagy meglepetés pedig akkor éri igazán a szerencsés szemlélőt, ha be is jut a kiszemelt különleges épületbe egy-egy kínálkozó alkalommal. Így történt a Vas utcai Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium esetében is: a Lajta Béla által tervezett iskolaépületet a Műtárgyak Éjszakája Extra programsorozat szervezésében Ordasi Zsuzsanna vezetésével jártuk be.

Lajta (Leitersdorfer) Béla sikeres építészként kapta 1909-ben Bárczy István polgármester iskolaépítési programjának egyik legjelentősebb megrendelését. Az épület szerkezetének megtervezésén túl igazi összművészeti alkotás jött létre, amely a mai napig párját ritkítja. Lajta a lámpatestektől a kilincseken, a liften, a ruhatárakon át, a kapcsolószekrényekig mindent a legapróbb részletekig megtervezett, és szerencsére mindez meg is valósulhatott és a mai napig meg is csodálható.

A híres mester Lechner Ödön tanítványaként a magyaros motívumvilágot helyezte előtérbe a belsőépítészeti megoldásokban, míg a szerkezeti elemeknél elsősorban tanulmányútjai eredményeként a legmodernebb észak-európai építészetet követte. Így születhetett meg ez a zord kinézetű, de a funkcióval mindenben harmonizáló művészi hatású épület.

Az első pillantásra inkább egy gyárat idéző, klinker téglás épület egyszerű szerkezetével, bástyáival, kettős ablaksorával nehezen képzelhető el barátságos iskolaként, bár a homlokzatot díszítő baglyok utalnak az épület funkciójára. A bejáratok domborműdíszítései a népművészet virágmotívumait ötvözik a modernizáció jegyében a zsidó jelképekkel és közlekedési eszközök stilizált formáival, ez utóbbival az iskola kereskedelmi irányultságára utalva.

A bejárat fa ajtószárnyait kívülről alumíniummal fedte be, de ezt is egyedi díszítéssel, még a kilincsek is egyedi tervezésűek, és a mai napig használatban vannak, kiállva az idő próbáját. Bár az alumínium alkalmazása ma már nem kelt feltűnést, az építkezés idején a legmodernebb technikának számított.

Az ajtók feletti színes üvegablakok pedig a Róth Miksa híres műhelyéből származnak, oldva az aula komor hangulatát. A festett mennyezet virágmintái a magyar népművészeti motívumvilágot, a parasztasszonyok díszes kendőit idézik. Az iskolaépület hangulatát meghatározzák a gyönyörű, Lajta által tervezett lámpatestek, az igazgatói és a tanári szobáknak egészen egyedi megjelenést kölcsönözve.

A földszinti aulából nyílik a hatalmas tornaterem, amely egyben díszteremként is szolgál. Lajta ezt is bravúrosan oldotta meg: a tornaterem falát végig türkiz zöld Zsolnay csempével borította, a mennyezetet és annak vasbetongerendáit népi ihletésű mintákkal borította be. Az ajtókeretek csempéit mindenhol lekerekítette, a könnyebb tisztíthatóság és a balesetvédelem szempontjait is figyelembe vette! Itt találkozhatunk először a parasztházak motívumvilágát idéző különleges festett ajtókkal, az iskola összes ajtaja - még a mosdóké is - hasonló mintákkal készült.

A tervezés a legapróbb részletekre is kiterjedt, az épületet a pincébe telepített kazánról központi fűtéssel látták el, ennek a folyosói kapcsolószekrényei is népi motívumokkal készültek. A tanári szobák egyedi bútorai, amelyek a mai napig használatban vannak - a folyosói vitrinek, a fűtőtesteket eltakaró farácsok, a ruhatárak rácsai - mind-mind átgondolt és egységes tervezési munkát tükröznek, a célszerűség ötvöződik a harmóniával.

A könyvtár elhelyezése is az átgondoltságot bizonyítja: a legfelső szintre került, így az olvasáshoz elengedhetetlen természetes fényről egy hatalmas üvegtető gondoskodik. Emellett a tervező az olvasóasztalok optimális dőlésszögére is gondolt - a sínen könnyedén csúsztatható könyvtári létrák mellett.

A tantermek külön díszítést nem kaptak, csupán a célszerűségre törekedtek a könnyen tisztítható és lekerekített szélű kerámia falburkolattal, a mozgatható táblákkal, a termek egységes északi tájolásával. Ez különösen fontos volt, hiszen így mindig azonos fényviszonyok voltak a termekben, nem sütött senki szemébe a nap.

A beépített lift 1912 óta működőképes, csak a tanárok használhatták, ennek megfelelően ez is díszesre sikerült, plüss ülőke, ólomüveg belső fal, intarziás díszítés, ráadásul az intarzia a folyosó csempedíszeivel azonos mintájú.

Ma már elképzelhetetlen luxus ez egy iskola számára, ezért is különös öröm, hogy fennmaradhatott és időnként az érdeklődők számára is látogatható Lajta Béla izgalmas és egyedülálló épülete.