Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a köszöntő beszédében elmondta: a Kultúrpajta-hálózat ötlete Demeter Szilárdtól ered, s erre a gondolatra építve elmondható: maga a Magyar Zene Háza egy „szuperpajta”, egy kulturális közvetítőhely, ahova mindig be lehet térni. A kultúrát ugyanis ki kell vinni a „szentélyekből”, hogy ne csak egy szűk réteg férjen hozzá, hanem minél szélesebb közönség. Ennek érdekében új szellemben kell építeni a kulturális tereket, olyanokat, amelyek közösséget teremtenek.
Felelevenítette: amikor a ház világhírű japán tervezője, Fudzsimoto Szú először járt az általa megálmodott, már birtokba vett épületben egy népzenei koncerten, akkor megilletődve jegyezte meg: ezért érdemes építeni, hogy az emberek használatba vehessék és belakják a teret.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében elmondta: a Magyar Zene Háza szimbolikus helyszín, hiszen az építészetben mutatja meg mindazt, ami a magyar kultúra ereje: az organikusság, az alulról jövő, évszázados összedolgozás. Ugyanakkor azt is megmutatja ez a ház, hogy hogyan lehet a magyar kultúra nemcsak kiváló, hanem akár üzletileg is sikeres.
„A több mint egy évezredes Kárpát-medencei múltra visszatekintő magyarság azért tudott fennmaradni, mert határozott identitással rendelkezett és rendelkezik, ez erőt adott a túléléshez. Az identitás megtartó erejét pedig nemzeti kultúránk garantálja: hagyományaink, népművészetünk és anyanyelvünk. A Nemzeti Kulturális Alap Magyar géniusz programjának ideiglenes kollégiuma Demeter Szilárd kuratóriumi elnök és Bús Balázs NKA-alelnök vezetésével azért dolgozta ki a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat kiépítésére vonatkozó terveket, és ezért társult hozzá a Fonó és a Hagyományok Háza. Ez az organikusság egyben jövőképességet is jelent. Amikor a múltunkhoz térünk vissza, és a múltunkban olyan gyökereket találunk, mint amilyenekből a pajtamozgalom kinőtt, akkor elmondhatjuk: nemcsak múltunk, hanem jövőnk is van.”
Felidézte: a pajtaszínházak és a tündérkertek évtizedek óta ismertek. Ez a kezdeményezés most azért jött létre, hogy összekapcsolja ezeket a kulturális helyszíneket és programokat. Az összekapcsolódások egyedülálló értéket képviselnek, és nélkülözhetetlenek a magyar kultúra támogatásához. Épített örökségünk szempontjából meghatározzák a Kárpát-medence sajátos tájképét, a programoknak köszönhetően pedig élettel telnek meg és közösségteremtő, közösségformáló szereppel gazdagodnak.
Kiemelte: a Kovács Gyula göcseji kertész által indított Tündérkert-mozgalom szándéka, hogy az őshonos magyar gyümölcsfák visszaköltözzenek eredeti helyükre, a kertjeinkbe. A fa tökéletesen megjeleníti a generációkon átívelő hagyományt, hiszen fákat az ember nem magának ültet, hanem az utána jövők számára. Ebben az értelemben tehát a tündérkertek is közösségi terek.
„A mi tündérkertünk a nemzeti kultúránk, ez szolgál számunkra hajlékul, ezt örököltük az őseinktől, itt érezzük biztonságban magunkat, és ezt adjuk tovább a következő nemzedékek számára.”
A helyettes államtitkár a 125 éve született Tamási Áron sokat idézett szavaira – „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – utalva elmondta:
nemzeti kultúránk, közösségi tereink összetartó ereje teremt számunkra igazi otthont a Kárpát-medencében.
Az építő és gyarapító munka pedig nem aktuális politikai, hanem nemzeti érdek – tette hozzá.
Vincze Máté végezetül bejelentette: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Kárpát-medencei Kultúrpajták és Tündérkertek hálózatának védnökségére vonatkozó felkérést elfogadta, hiszen az általa vezetett minisztérium éppen ezt az üzenetet testesíti meg: jelenünk és jövőnk a múltunkban gyökerezik, mert akinek múltja van, annak van jelene, és biztosan lesz jövője is.
A Magyar Fesztiválszövetség és a PajtaKult által szervezett eseményre az egész Kárpát-medencéből érkeztek fesztiválokat szervező és közösségi tereket működtető szakemberek. A Kárpát-medencei Kultúrpajták és Tündérkertek hálózatának megálmodói, művészek és neves kulturális szakemberek bemutatják a komplex projektet és annak elemeit, törekvéseit több perspektívából, ismertetik az elérhető pályázati forrásokat, és lehetőség lesz pályázati konzultációra az NKA munkatársaival és pályázatíró szakértővel. A program külön figyelmet fordít a fesztiválpiac aktuális kérdéseire – szervezői, támogatói és művészoldalról egyaránt –, a kultúrdiplomácia lehetőségeire és kihívásaira, de szó lesz a kulturális terek építészeti koncepcióiról is.
A pályázatról korábban itt írtunk.
Az esemény pénteki napján kerül sor a 2022-ben minősített fesztiválok okleveleinek átadására, valamint a szövetség tagozatainak műhelyprogramjaira is. Aznap a média és a kommunikációs csatornák is fókuszba kerülnek, valamint a kistelepülési kulturális piac kihívásairól is szó lesz.
Fotók: Kultúra.hu/Beliczay László
