Családfa mesék a Ciróka Bábszínházban

A rendező, Markó Róbert elmondta, hogy az előadás célközönsége, az óvodás-kisiskolás korosztály ebben az életkorban az érzelmi és indulati élet területén alapvető változásokon megy keresztül. A felnőtt viselkedésformák gyökerei e periódusban kapaszkodnak meg. Ezért lényeges, hogy számukra releváns és társadalmilag produktív viselkedésmintákat mutassanak fel a felnőttek.

A darab szövegkönyvét magyar népmesék és klasszikus magyar művek szövegére építve írta meg Markó Róbert. A három alapmese látszólag három egészen eltérő témát dolgoz fel, de gyökerük mégis egy, és e gyökér éppen a Családfa mesék történetének kiindulópontja: az ember végül oda tér vissza, ahonnan elindult, ám az életben megszerzett tapasztalatai szükségesek ahhoz, hogy valóban boldog és elégedett legyen. A három mese: Arany János A fülemile című elbeszélő költeménye, A kőfaragó című felvidéki magyar népköltés, valamint az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona egyik epizódja.

Az előadás az alaphelyzetet az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című magyar népmese egyik részletéből kölcsönzi: közismert történet, amint a három ördögtestvér az apjukról rájuk maradt varázstárgyakon, az ostoron, a bocskoron és a köpönyegen marakodnak. A Családfa mesékben ugyancsak három testvér örökség feletti osztozkodását láthatja a közönség. A testvérek a nagyszülői házban, a Hársfa-lakban találkoznak, ahol a rajongásig szeretett nagypapa kívánságára azért jöttek össze, hogy együtt döntsenek az örökség sorsáról.

A konfliktus egy mesekönyv – a Fülöp Família Nagy Családi Fényképalbuma és Történetgyűjteménye – körül alakul ki, amelyre mindhárom unoka feni a fogát. A testvéreknek a könyv egy meséjét kell közösen előadniuk, és azé lesz a vágyott tárgy, aki a legjobban, a legszebben vesz részt a mesélésben. Igen kelletlenül fognak hozzá a mesemondáshoz, ám ahogy telik-múlik az idő, és ahogyan kanyarognak a történetek, egyre inkább megérinti őket a népmesék örök igazsága, meg persze a közös játék öröme. Nemcsak a mesék által sugallt igazságokat szívlelik meg, hanem arra is rájönnek, a Hársfa-lak és benne a mesekönyv egyedül akkor őrizheti meg régi meghittségét és varázsát, ha hármuké lesz, közösen.

Az előadásban kiemelt szerephez jut a zeneiség és a zene. Cseri Hanna zeneszerző és dalszövegíró a magyar népzene és népköltészet motívumaira építve kortárs hangzásvilágot hozott létre, melynek alapján a revüszerű táncbetéteket Bora Levente koreográfiájára táncolják az előadók. Különleges és izgalmas az előadás képi világa is. Grosschmid Erik tervező álmodta meg a nagypapa meghitt és patinás, zegzugos és varázslatos otthonát. A három mese három különböző bábtechnika segítségével jelenik meg: az előadásban kesztyűsbábbal, árnyjátékkal és tárgyjátékkal egyaránt találkozhat a nagyérdemű.

A három testvért Lendváczy Zoltán, Horgas Ráhel és Szekeres Máté alakítják, míg Krucifix rejtélyes szerepében Krucsó Júlia Ritát láthatja a közönség. Dramaturg: Veres András. Az előadást szeptember 23-án 17 órai kezdettel mutatja be a társulat a Ciróka nagytermében.

Nyitókép: jelenet a Családfa mesék című előadásból, (balról jobbra) Lendváczy Zoltán, Horgas Ráhel és Szekeres Máté főszereplésével. Fotó forrása: Ciróka Bábszínház