Felidézte: Kalotaszeg volt az a tájegység, amelynek hatására a 19. század végén felélénkült a magyar népi díszítés és hagyományok iránti érdeklődés, amely később továbbgyűrűzött a divatba, az építészetbe és a zenébe is. A kalotaszegi díszítés európai szinten híressé tette az erdélyi magyarság motívumait, sőt, világhódító útra keltek, és bárhol a Kárpát-medencében, Európa, Amerika nagyobb városaiban, sőt Japánban is a kalotaszegi hímzések a magyarság kézjegyei - állapította meg.
„Mindannyian gazdagabbak lettünk azzal, hogy Kalotaszeg kincsei közelebb kerültek hozzánk. A nemzeti összetartozás érzése és tudata éppen arra épül, hogy ilyen közös kincseink vannak. Nemzeti összetartozásunk lényege, hogy a magyarság bármely hagyományos megnyilvánulása, népi jellegzetessége részben a miénk is, mindannyiunké” – mutatott rá a Magyarság Házának igazgatója.
Búzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere, a Kalotaszegi Magyar Napok főszervezője is a nemzet egységét hangsúlyozta és köszönetet mondott a támogatásért a magyar kormánynak, az egyházaknak. Ugyanakkor kiemelte: minden tiszteletet megérdemelnek a felvonulás résztvevői is, akik a rendkívüli hőség dacára népviseletet öltöttek, ezzel is jelezve, hogy büszkék hagyományaikra, melyeket átadnak a következő nemzedékeknek.
A hétvégén hatodik alkalommal szervezték meg Bánffyhunyadon a Kalotaszegi Magyar Napokat. Az eseményre hagyományos mesterségek bemutatójával, kézműves vásárral, gyermek- és szabadidős programokkal, könyvbemutatókkal, fotókiállítással és néptáncelőadásokkal várták az érdeklődőket. A kétnapos rendezvény csúcspontja a vasárnap déli felvonulás volt, amikor két tucatnyi kalotaszegi település mintegy félezer lakosa öltötte magára színpompás népviseletét. A díszes menet a református templomtól vonult a csaknem egy kilométernyire lévő Barcsay-kertbe, ahol a falvak népdalait, táncrendjét is bemutatták.
A legutóbbi népszámláláson a Kolozs megyei Bánffyhunyad nyolcezer lakos közül 1800 vallotta magát magyarnak.
