FH_fotoskronikasok02.jpg

Így éltünk a diktatúrában

Liebmann Béla és Enyedi Zoltán fotóiból látható válogatás a szegedi Fekete házban. A Csongrád megye XX. századi fotós krónikásai című tárlaton az 1940-es évektől egészen a ’80-as évekig láthatunk fényképeket, melyek központi témája a diktatúrák időszaka. A képeken megjelennek a kor diktátorai, politikusai és a mindennapi élet pillanatai is.

Új kiállítás látható a Fekete házban Szegeden. A tárlaton a Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből válogattak: Liebmann Béla és Enyedi Zoltán lencséjén keresztül nézhetünk körbe Csongrád megyében az 1940-es évektől kezdve egészen a ’80-as évekig. A képek középpontjában a diktatúra áll: annak előzményei, kialakulása, diktátorai, fontos politikusai és a mindennapi élet pillanatai is.

A válogatásban láthatóak fotók a véreskezű Rákosi Mátyásról, aki 1945-ben többször is járt Szegeden – 1949-ben viszont már csak óriási méretű festményekről köszönt vissza. Később Kádár János is többször járt Szegeden, az 50-es évek végén és a 70-es évek elején történt látogatása is megjelenik a fotókon. A kiállításon bemutatott időszakból nem maradhattak ki az 1956-os forradalom képei sem: Liebmann Béla októberi fotóin megjelennek a tüntetők, majd novemberben a városháza előtt álló tankok.

Enyedi Zoltán fényképei jellemzően a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekbe engednek bepillantást. Feltűnik például Szent-Györgyi Albert, amint éppen díszdoktorrá avatására érkezik a Dugonics térre 1973-ban. Láthatjuk Aczél Györgyöt több szegedi helyszínen, vagy éppen Grósz Károly miniszterelnököt, az MSZMP főtitkárát egy televíziós interjúra készülve 1988-ból.

A fotókon megjelennek ikonikus szegedi építmények, emlékművek avatási ünnepségei is: láthatjuk a frissen elkészült Belvárosi hídon sétálni Gerő Ernő közlekedési minisztert 1948-ból, a szegedi Lenin-szobor ünnepi leleplezését 1967-ből vagy az árvízi emlékmű avatását 1979-ből. Mindezek mellett találkozhatunk a diktatúrák jellemző tömegrendezvényeivel szabadtéren és beltéren egyaránt, valamint hétköznapi emberi pillanatokkal is: lottózó idős bácsival, a JATE-menzán sorban álló fiatalokkal vagy épp a Móra Ferenc Múzeum szökőkútjánál fotózkodó hölgyekkel.

A Csongrád megye XX. századi fotós krónikásai című kiállítás 2025. október 5-ig látogatható a szegedi Fekete házban.

Fotók forrása: Móra Ferenc Múzeum

Ez is érdekelheti

Darvas Iván a közéleti szerepektől sem riadt vissza

Száz éve, 1925. június 14-én született Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit – számos emlékezetes színpadi alakítása mellett – többek között a Szerelem, a Liliomfi, a Hideg napok, A tizedes meg a többiek és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben láthattunk.

Háy Gyula a leggyengébb darabjáért kapott Kossuth-díjat

Százhuszonöt éve, 1900. május 5-én született Háy Gyula Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Tiszazug, a Mohács, az Attila éjszakái, az Isten, császár, paraszt, illetve a Színhely: Budapest, Idő: Tíz év előtt.

A kurzushoz kötődése megpecsételte költői sorsát

Életműve méltatlanul merült a feledés homályába.

A pantomim és a néptánc elemeit is felhasználta koreográfiáiban Eck Imre, a Pécsi Balett alapítója

Huszonöt éve, 1999. december 20-án hunyt el Eck Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész, aki Pécsett létrehozta Magyarország első modern táncszínházát, a Pécsi Balettet.