DSZZS20150725201_16.jpg

Csütörtökön kezdődik a 48. Bétazen

Június 20. és július 6. között 48. alkalommal rendezik meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat, ismertebb nevén a Bétazent Békés vármegye névadó településén.

A Békés-tarhosi Zenei Napok Magyarország egyik legrégebbi múltra visszatekintő komolyzenei fesztiválja. Az 1976 óta megrendezett esemény gyökerei 1946-ra nyúlnak vissza, Gulyás György ugyanis ekkor indította el azt a Tarhosi Énekiskolát, amely először alkalmazta Kodály zenepedagógiai módszerét.

A fesztivál idén a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar nyitóhangversenyével indul, amelyen szólistaként részt vesz az Egyesült Államokban élő zongoraművész, Tóth Péter is. Vasárnap a zenekar Fuvola Fiesta kamaracsoportja is hangversenyt ad.

Szombaton „Isten nélkül üres a világ”  címmel Pilinszky-estet rendeznek a Szentháromság-plébániában, július 2-án a gyerekeket várja Rácz Anikó mesemondó-könyvillusztrátor a Szokolay Sándor Alapfokú Művészeti Iskolában. 

A műfaji sokszínűség jegyében lesz musicalest Szomor Györggyel és Füredi Nikolett-tel június 24-én; másnap Szulák Andrea jazzesttel érkezik; 28-án pedig Sebestyén Márta és zenésztársai lépnek fel a református templomban „Hegyen-földön járogatok vala” című műsorukkal.

Lesznek hagyományos műsorelemek: június 29-én rendezik meg a XIX. Békés-Tarhosi Kórustalálkozót; egykori növendékek hangversenyt adnak; 11. alkalommal szervezik meg a fúvószenekari találkozót; de lesz fafúvóskurzus és vonószenekari tábor is. Utóbbi záróhangversenyét július 5-én tartják.

A fesztivál július 6-án a Belencéres Néptáncegyüttes gálaműsorával zárul.

A részletes program a fesztivál honlapján tekinthető meg.

Ez is érdekelheti

Farkas Ferenc több mint hatvan film- és színpadi zenét komponált

Huszonöt éve, 2000. október 10-én halt meg Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a múlt század magyar zenéjének kiemelkedő egyénisége, az Egy úr Velencéből, A bűvös szekrény, a Furfangos diákok és a Csínom Palkó komponistája.

A magyar dalszerzést ünnepli az Artisjus bookazinja

Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.

Játszhatatlannak ítélték Bartók Béla egyetlen operáját

Nyolcvan éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század egyik legnagyobb komponistája, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus, a Cantata Profana, az Allegro barbaro, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerzője.

Kalandos út vezette a zenei pályára az első magyar Grammy-díjast

Sorozatunkban azokat a nagy elsőket mutatjuk be, akik példátlan teljesítményeikkel új szintre emelték a magyar kultúrát. Ezúttal Solti Györgyöt, az első magyar Grammy-díjast ismerhetjük meg közelebbről.