Szalay Péter rendező és Barki Gergely, a film ötletgazdája azt gondolta, végig kell járni néhány magyarországi helyszínt, így jutottak el Kernstok Károly nyergesújfalui villájába, amely szellemi műhelye volt a kornak. "Nagyon jól fogadtak minket, megpróbáltuk életre kelteni a legendákat. Eljutottunk borospincékbe, az egyikben Ady Endre állítólag még egy verset is falra vésett. Felkerestük a Kernstok-villát, elég erős jelenete lesz a filmnek, hogy pillanatnyilag milyen állapotban van. De a hírek szerint hamarosan felújítják" - mondta a rendező. A filmben felelevenítik többek közt Kernstok Károly Lovasok a vízparton című képét, amelyet Szalay Péter szerint sikerült a Duna-parton méltó módon megidézni.
A dokumentumfilm budapesti helyszínekre, a Százados úti művésztelepre, a Dráva utcai műteremházba és a Schiffer-villába is elkalauzolja a nézőket. A Százados úti művésztelep 1911-ben épült, a Nyolcak fénykorával egyidős - mutatott rá Szalay Péter, hozzátéve: itt lakott hosszabb ideig Pór Bertalan és Czigány Dezső.
A Dráva utca Márffy, Bölöni György író, műkritikus és Tihanyi otthona volt, de a Nyolcakhoz erős szálakkal kapcsolódó Ady is gyakran megfordult itt. A filmben felelevenítik többek közt, hogy miként fosztották meg Tihanyit bajuszától, és bohém történetek is színesítik az alkotást. "Az igazán lényeges, hogy sikerült bejutni a művészlakásba, döbbenetes, hogy a mai napig őrzi azt a hangulatot, amelyet száz évvel ezelőtt is érezhettek az alkotók" - mondta a rendező.
Forgattak a Schiffer-villában is, amely a Nyolcak monumentális törekvéseinek egyik legjelesebb művét, Kernstok Károly 50 négyzetméteres üvegablakát őrzi. A stáb a szlovákiai Körtvélyesen a művészekhez szintén kötődő Lesznai Anna alakját idézte fel. A párizsi forgatás igazi meglepetést rejtett az alkotóknak, a Julian Akadémián előkerült Czóbel egyik rajza, amelyről csak újsághírekből lehetett tudni. A díjnyertes mű 1904-ben született. A filmesek megbeszélték az igazgatóval, hogy kölcsönkérik, az akadémia el is engedte Budapestre, ahol a Szépművészeti Múzeumban restaurálták.
Szalay Péter, Barki Gergely és Nagy Ernő operatőr három nap alatt csaknem egy tucat helyszínt járt végig a francia fővárosban, a művészettörténész előtanulmányai alapján sikerült a Nyolcak útjának jó részét bejárni. "A Magyar Vadak című kiállítás katalógusát vittük magunkkal, az volt a mi névjegykártyánk. Nem voltak előre leszervezve a forgatások, de amikor elővettük a katalógust, és a párizsiak látták, hogy köze van a francia fauvizmushoz, szinte minden kapu megnyílt, beengedtek művészakadémiákra, műteremházakba, magánlakásokba. Fantasztikus élmény volt, felemelő pillanat lesz ez a filmben" - fogalmazott Szalay Péter, aki kiemelte: párizsi hangulatot akartak varázsolni a filmbe. "A legfontosabb az volt, hogy megmutassuk a nézőknek, milyen hangulat uralkodott akkoriban Európában. Párizs, Budapest, Nyergesújfalu és Körtvélyes világában. Próbáljuk megfejteni, hogy születettek a képek" - tette hozzá.
A csaknem egyórás dokumentumfilm nagyszabású vállalkozásnak számít, mégis szinte rohamtempóban készült, áprilisban kezdődtek a forgatások. A Szépművészeti Múzeum Magyarországon úttörő szerepet tölt be azzal, hogy az időszaki kiállításához saját filmet gyárt - mutatott rá a rendező, megjegyezve, hogy a film remélhetőleg több látogatót vonz majd a múzeumba, a Nyolcak pedig kilép a televízióba és a médiába. A HD-formátumban forgatott filmből többnyelvű DVD készül vizuális katalógus gyanánt - fűzte hozzá.
"Olyan korszakra, olyan dicsőségre találtunk, amelyre büszkék lehetünk. Filmünk megpróbálja ugyan végigjárni a helyszíneket, de hagytunk még lehetőségeket. A cél, hogy közelebb hozzuk a művészek világát az utókorhoz, ez elsősorban érzelmi szinten, művészettörténeti csemegékkel valósul meg a filmben" - foglalta össze a rendező. A Nyolcak nyomában munkacímet viselő filmből angol változat is készül, csakúgy mint a múzeumban már látható előzetesből.
Szalay Péter filmjében két narrátor működik közre, Bíró Kriszta szólaltatja meg például Lesznai Annát és a Nyolcakat támogató Gertrude Steint. Férfi narrátornak Mácsai Pált szeretnék megnyerni. Az alkotásban számos archív fotó és filmbejátszás is szerepel, gazdag képi világa lesz - fogalmazott a rendező.
