David Cronenberg, a horror mestere

Cronenberg Torontóban született, apja újságíró és könyvesbolt-tulajdonos, anyja zongoratanárnő volt. Még kisgyermekként kezdett írogatni, emellett zenei tehetséget is elárult. Falta a sci-fiket, a képregényeket, a filmeket – később azt mondta, az első film, amit látott, a Disney-féle Bambi volt, és a kis őz anyjának halála megrémítette, egyben életre szóló hatást gyakorolt rá. Lenyűgözték a rovarok, megbabonázva figyelte, ahogy az imádkozó sáskák felfalják a szöcskéket, szavai szerint a vér és erőszak iránti vonzódása már ekkor magányossá tette. A Torontói Egyetem természettudományi karára iratkozott be, de egy év után angol nyelv és irodalomra váltott.

A filmek iránti érdeklődését egy évfolyamtársának rövidfilmje keltette fel.

A médium lehetőségeitől elbűvölve két 16 mm-es rövidfilm forgatása után után két társával, köztük a későbbi rendező-producer Ivan Reitmannal független filmcéget alapított. Az állami kulturális alaptól szerzett pénzből forgatta 1969-ben első játékfilmjét, a fekete-fehér Sztereót, majd egy évvel később a bizarr Crimes of the Future című sci-fit.

Néhány tévés dokumentumfilm után készítette el az 1975-ös Paraziták című horrort: az alacsony költségvetésű, véres jelenetektől hemzsegő filmben egy mesterségesen megtervezett élősködő az előkelő társasház lakóit szexmániásokká változtatja. A téma, amit feszegetett – az emberi elme és test törékeny integritásának kérdése – később is meghatározta a rendező fantáziáját és gondolkodását. A részben közpénzből forgatott alkotás, akárcsak Cronenberg későbbi filmjei, megosztotta a közönséget: sokan magasztalták, még többen öncélú véres erőszaknak minősítették, még a kanadai parlamentben is téma lett, egy újság pedig azt írta: „látnod kell, mennyire rossz, elvégre fizettél érte”.

Cronenberg a következő években forgatott horrorjai sorra kultikus filmekké váltak.

A Veszett címűben a főszereplő (a pornósztár Marilyn Chambers) egy balesetet követő életmentő műtét után szó szerint szomjazni kezd a vérre. Az 1979-ben, válása után készült, önéletrajzi ihletésű Porontyokban egy lelkileg instabil asszony egy pszichiátriai kezelés után testileg is elváltozik, és a dühéből született torz „porontyok” gyilkolni kezdik a nő gyűlöletének tárgyait: férjét és kislányát.

Igazi népszerűségre az 1981-es Agyfürkészők című thrillerrel tett szert, amelynek főszereplői képesek arra, hogy telepatikus úton, elméjükkel kínozzanak meg másokat. Az 1983-as Videodrome olyan televíziós csatornát képzel el, amely képes a szexuális és erőszakos tartalom ábrázolásával hallucinációkat és fizikai mutációkat okozni nézőiben. Ugyanebben az évben került a mozikba a Stephen King regényéből készített A holtsáv, majd 1989-ben A légy című horror, amelyben egy tudós teleportáló gépet szerkeszt, de annak kipróbálása közben génjei egy léggyel keverednek, és ő fokozatosan hatalmas, borzasztó szörnyeteggé alakul.

A vérfagyasztó Két test, egy lélek Jeremy Irons meghökkentő kettős szereplésével, majd a kultikus, de ismét csak bizarr jelenetekben tobzódó Meztelen ebéd (William S. Burroughs regénye alapján) már egy kiforrott művész munkája,

melyet a kritika egyértelmű elismeréssel fogadott. Cronenberg egy évig dolgozott a kedvenc sci-fi írója, Philip K. Dick regényéből készült Az emlékmáson, de a producerekkel támadt vitái miatt a filmet Paul Verhoeven készítette el.

Az 1996-os provokatív Karambol, amelynek szereplői a halálközeli élménnyel társuló szex rabjaivá válnak, témája miatt több országban tiltólistára került, ugyanakkor a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját. Az 1999-ben készült eXistenZ utazás a virtuális valóság világába, ahol a játékokat emberi testbe ültetik, és a tökéletes illúzió a szereplők központi idegrendszerén keresztül valósul meg.

A 2003-as Pók című pszichothriller főszerepét, amelyben egy zavarodott elméjű férfi megpróbálja rekonstruálni gyermekkora traumatikus élményeit, Ralph Fiennes alakította. 2005-ben rendezte Az erőszakos múlt című thrillert Viggo Mortensen főszereplésével, ebben egy médiahőssé váló családapa kényszerül szembesülni kétes múltjával - a kritikusok ezt tartják Cronenberg legjobb alkotásának, pályája csúcsának.

Újra Mortensennel dolgozott 2007-ben az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek című filmben, majd 2011-ben a Veszélyes vágyban, amelyben a Sigmund Freud és Carl Jung közötti kapcsolatot elemezte. 2012-ben a Cosmopolisban egy dúsgazdag fiatalember egyetlen, egész életét megváltoztató napját mutatja be Robert Pattinson főszereplésével. A 2014-ben forgatott Térkép a csillagokhoz a hollywoodi élet csillogó felszíne alatt rejtőző traumákat boncolta. Ugyanebben az évben jelent meg Consumed című regénye egy újságíró párosról, akik igyekeznek kideríteni, vajon a vizsgálatuk alanyává választott filozófus megölte és megette-e feleségét.

Cronenberg csaknem két évtized után visszatért a testhorror műfajához: tavaly Cannes-ban debütált a Kristen Stewart, Léa Seydoux és Viggo Mortensen főszereplésével készült A jövő bűnei.

A disztópikus alkotás egy olyan korban játszódik, amikor az ember képes megváltoztatni szervezetét; a főszereplő látványos előadások keretében távolítja el az élettársa és segédje által növesztett szerveket. A rendezőt a 2018-as Velencei Filmfesztiválon tiszteletbeli Arany Oroszlánnal, 2022-ben a San Sebastián-i filmfesztivál életműdíjával tüntették ki.

Nyitókép: David Cronenberg 2022-ben. Fotó: Ander Gillenea / AFP