Decemberig lehet jelentkezni a Könyvtári kihívás pályázatra

Vincze Máté a dél-magyarországi régió – Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy, Tolna és Bács-Kiskun vármegye – könyvtárai számára a kecskeméti Katona József Könyvtárban tartott tájékoztatón elmondta: az előző pályázat tapasztalatai azt mutatják, hogy a kihívást vállaló könyvtárak körében nagyjából egyharmaddal nőtt az olvasók és ugyanennyivel a 14 éven aluli beiratkozók és a programokon részt vevők száma.

A kölcsönzések is jelentős, 8,6 százalékos növekedést mutatnak, ami azt jelenti, hogy negyedmillióval több könyvet kölcsönöztek ki a pályázatban részt vevő intézményekből, tehát nemcsak többen, hanem többet is olvasnak a kihívás eredményeképpen – tette hozzá.

Az államtitkár szerint az elmúlt évtizedekben végbement változás nyomán a könyvtárak passzív kiszolgálóhelyiségekből aktív, a közösség felé nyitott és közösségszervező programokat építő intézményekké, a könyvtárosok pedig közösségszervezőkké váltak.

Hozzátette, hogy Magyarországon „a könyvtári rendszer a legnagyobb, a legrobusztusabb kulturális szolgáltató rendszer”, minden településen jelen van valamilyen formában, sok helyen a „kultúra első kapujaként”.

A KIM által meghirdetett Könyvtári kihívás pályázat korábbi kiírásakor sok kisebb intézmény félve nevezett. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kihívás ott is komoly támogatást szerzett a lakosság és a fenntartó önkormányzat körében, ahol nem nyertek, nem kerültek az első három helyezett közé a gyűjtemények. A vélemények szerint „azóta még jobban szeretik a könyvtárakat” – mondta Vincze Máté.

Gerencsér Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója szerint az elmúlt években a könyvtári trendek világosan megmutatták, hogy a könyvtáraknak akkor van jövőjük, ha aktív kapcsolatot építenek a közösségeikkel, ha képesek dinamikusan reagálni a használói igények változásaira, és ha mernek élni a megújulás lehetőségeivel.

A Könyvtári kihívás pedig éppen abban nyújt lehetőséget, hogy a könyvtárak megmutathassák erejüket, kreativitásukat és közösségformáló hatásukat. Arra ösztönzi az intézményeket, hogy új szolgáltatásokat vezessenek be, új innovációkat valósítsanak meg, megszólítsák a fiatal generációt, illetve láthatóvá tegyék a könyvtárak helyét a települések életében – hangsúlyozta.

Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet könyvtári minőségfejlesztési osztályának vezetője a pályázat újdonságairól elmondta, változás a korábbiakhoz képest, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtáron kívüli budapesti könyvtárak is a 10 ezer fő feletti kategóriában, a határon túli települési könyvtárak pedig különkategóriában indulhatnak. Az érdeklődök minden információt megtalálnak a Könyvtári Intézet honlapján.

Kifejtette: az alapkategória értékelési szempontjai közé tartozik, hogy növelni kell a beiratkozott olvasók és a kölcsönzött dokumentumok száma mellett a programokon részt vevők és a gyermek olvasók körét is.

A Magyarul olvasó Kárpát-medencéért különkategóriában az a határon túli könyvtár nyerhet, amely a magyar olvasóközönségéhez képest a leginkább tudja növelni olvasói számát. A Legjobb digitálisszolgáltatás-népszerűsítés különkategóriában a kiválasztott szolgáltatás használói növekedése mellett a regisztrált olvasókhoz viszonyított arány is számít. A Legkreatívabb olvasásnépszerűsítő kampány különkategóriában pedig a legnagyobb részvételi növekedést kell elérni.

Bajnok Tamara elmondta: a pályázat díjazása ez előző évhez hasonlóan alakul. Az alapkategóriában intézményi körönként három helyezett lesz: az első tízmillió, a második ötmillió, a harmadik pedig hárommillió forintot kap. Különkategóriában egy határon túli könyvtár tízmillió forintot nyer majd, a másik két külön kategória nyertese pedig öt-öt millió forintra számíthat.

Mint elhangzott, a kecskeméti Katona József Könyvtár a 2024 decemberétől 2025 májusáig tartó időszakban valamennyi kategóriában képviseltette magát, és az országban egyedülálló módon két díjjal is gazdagodott. A Vármegyei hatókörű városi könyvtárak és nyilvános fővárosi könyvtárak alapkategóriában második helyen végeztek, míg a Magyarul olvasó Kárpát-medencéért kategóriában különdíjat, vagyis első helyezést szereztek, ami azt jelenti, hogy a legtöbb határon túli magyar könyvtárat ők vonták be a programszervezésbe, a közös munkába.