A nemzeti könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű platform ezúttal két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930–2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be.
A Szántai-gyűjtemény egyik figyelemre méltó darabja Lipszky János térképész, huszártiszt 19. század elején készült Magyarország-térképe, amely a csillagászati mérésekkel hitelesített határok mellett mintegy húszezer településnevet is feltüntetett. Ez a térkép, amelynek részletgazdagságát a 20. századi mérések is igazolták, a korszak legrészletesebb földrajzi ábrázolása. A Szalai-gyűjtemény egyik különlegesen szép térképe az angol John Speed atlaszában publikált díszkeretes mű, amely az 1627 és 1676 közötti években jelent meg.
A magyar történeti földrajz szempontjából kiemelkedő értékű a kiváló csillagász, Hell Miksa térképe, amely a honfoglalás kori Magyarországot mutatja be Anonymus Gesta Hungarorum című műve alapján. Sigmund Gabriel Hipschmann nürnbergi metsző és festő metszetei a török kori magyar várakat és erődítményeket ábrázolják a 17. századból, míg Nicolas de Fer Erdély-térképe a 18. század elejének nemzetiségi viszonyait szemlélteti. Korabinszky János Mátyás méltán híres országtérképén szinte a lehetetlent kísérelte meg; műve Magyarország gazdag természeti kincseit és gazdasági, ipari, bányászati, mezőgazdasági és más tevékenységeit próbálja bemutatni közel száz jelkulcsnyi elemmel.
Az újonnan publikált digitális gyűjtemény koronaékszere az 1566-os magyarországi hadszínteret ábrázoló térkép, amelyet a veronai születésű híres velencei rézmetsző, Paolo Forlani készített. Az ő nevéhez közel száz térképlemez köthető, amelyek az 1560 és 1571 közötti időszakból származnak. Keze nyomán készült még egy metszett földgömb és két, városokat ábrázoló könyv is, több mint negyven látképpel. A szakirodalom a most feltöltött térképnek csupán egyetlen kiadását ismeri, amely önálló lapként és a Lafreri-atlaszok (IATO) részeként is előfordul.
A digitalizált térképek nemcsak a korabeli földrajzi ismereteket, hanem a történeti Magyarország különböző korszakainak társadalmi és gazdasági viszonyait is pontosan bemutatják, ezáltal hozzájárulva a magyar történelem mélyebb megértéséhez.
Az MNMKK OSZK Földabrosz néven 2020 augusztusában elindított digitálistartalom-szolgáltatása több mint ezer év történelmének részletes ábrázolását kínálja az érdeklődőknek azzal a céllal, hogy a nemzeti könyvtár térképgyűjteményét a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegye. A platform egyedülálló, több szempontú keresőrendszert kínál, amely megengedi a térképek tematikus és földrajzi szempontok szerinti böngészését, miközben a felhasználók ingyenesen letölthetik és felhasználhatják a kiválasztott térképeket. Az MNMKK OSZK a jövőben további bővítéseket tervez, hogy a Földabrosz a hazai és a nemzetközi térképkutatás egyik legfontosabb digitális gyűjteményévé válhasson.
