A kihaltnak hitt dodó újra él, és még beszél is

Tudomány

Egy cambridge-i múzeumban a látogatók dodóval és más kihalt állatokkal is beszélgethetnek a mesterséges intelligenciának köszönhetően.

Az egyik leghíresebb és leggyakrabban másolt Dodo-példány festménye, amelyet Roelant Savery festett az 1620-as évek végén. 
A kép George Edwards ornitológus birtokába került, aki később a British Museumnak adta, innen a név.
Edwards Dodo, Roelant Savery festménye, 1626. Forrás: Wikipedia

A mauritiusi dodó, amelynek utolsó példányát a 17. században látták, most újra életre kelt a Cambridge-i Zoológiai Múzeumban, köszönhetően a mesterséges intelligenciának. Az MI-alapú kísérlet lehetővé teszi, hogy a dodó válaszoljon az életével kapcsolatos kérdésekre, beleértve azt is, hogyan halt ki, miután a tengerészek megérkeztek a szigetére. De akár etikai kérdéseket is fel lehet neki tenni, például, hogy szeretné-e, ha a tudósok klónozással visszahoznák az életbe.

A projektben tizenkét másik állat szerepel – többek között narvál, pillangó, barázdásbálna és még egy csótány is –, és mindegyik egyedi hangot kapott. A kacsacsőrű emlős például költői stílusban írja le vízi életét, míg a megatherium óriás csontváza női hangon szólal meg.

Az állatok antropomorfizálásának elkerülése érdekében az MI készítői arra törekedtek, hogy hiteles hangot adjanak nekik. A technológia inkluzivitására is figyelmet fordítottak: a látogatók elmondhatják az állatoknak, hogy hány évesek, így azok annak megfelelő szinten válaszolnak vissza. Ráadásul húsz különböző nyelven tudnak, ugyanakkor felesleges őket szidni, mivel káromkodásszűrőket is beépítettek a programba.

A cikk forrása itt olvasható.