A szeptember 2-ai irodalmi dialógus témája Cristian Teodorescu Medgidia, a hajdani város című könyve és ennek kapcsán a két szomszédos ország, Románia és Magyarország folyó menti történelmének egymásra hatása.


books_2546050_960_720_600x400.png
Fotó: pixabax.com

 

Cristian Teodorescu regényíró szeret történeteket írni. Tizennégy évesen jelent meg első karcolata a Vânătorul şi pescarul sportiv című folyóiratban. Kötetben megjelent írásai először a Desant ?83 című antológiában láttak napvilágot, majd 1985-ben jelent meg első novelláskötete Maestrul de lumini / Fénymester címmel, amelyet 1988-ben a Tainele inimei / A szív rejtelmei követett. További kötetei: Faust repovestit copiilor mei / Faust ? fiaimnak újramesélve (1991), Povestiri din lumea nouă / Az új világ meséi (1996), Îngerul de la benzinărie / Benzinkúti angyal (2003). Legutóbbi kötete, a Medgidia, a hajdani város 2009-ben jelent meg a Cartea Românească, majd 2012-ben a Polirom Kiadóknál. A regény egy 103 elbeszélésből álló történetfüzér a szerző szülővárosának alakjairól. Medgidia a soknemzetiségű dobrudzsai kisváros és egy család regénye, ami bemutatja Románia furfangosan alakuló történelmét 1940-től a Kommunista Párt diktatúrájának megszilárdulásáig.

 

Cristian Teodorescu prózáját cseh és olasz nyelvre is lefordították. Írásai olyan gyűjteményes kötetekben szerepelnek, mint a Generaţia ?80 în proza scurtă / A ?80-as generáció kisprózái (1998), Competiţia continuă / A verseny folytatódik, Generaţia ?80 în texte teoretice / A ?80-as generáció elméleti szövegekben (1994), valamint oroszországi, hollandiai és amerikai, román irodalmat bemutató antológiákban is megjelentek. Medgidia, oraşul de apoi / Medgidia, a hajdani város című regénye 2014-ben jelent meg magyar nyelven Koszta Gabriella fordításában és a Lector Kiadó gondozásában.


dunapest_600x222.png
Fotó: dunapest.hu

 

A Medgidiában született, hivatását tekintve irodalmi szabómester, Cristian Teodorescu fogott egy végnyi Dobrudzsát és egy olyan kifogástalan öltönyt szabott belőle, amilyent a nagy írók korában viseltek. Hozzá kell tennünk, hogy Dobrudzsa minőségi alapanyag és itt az alkalom, hogy akik eddig semmit sem tudnak róla végre megtudhassák, miben is rejlik a por, a vizek, az emberek és a végtelen történetek varázsa. Dobrudzsa száz törzse egy testvéries Babilonban él zavartalan nyugalomban, immár ezer éve. Teodorescunak egy szerencsés pillanatban sikerült megörökítenie gyermekkorának varázslatos másodpercét. Az igazán ritka felvételeket aztán egy rendkívüli kötetbe szőtte, amely a nyomdából kikerülve azonnal divatot teremtett. (Doru Buşcu)