Kiotóban született, gyerekkorát Kobe városában töltötte. Apja egy buddhista szerzetes fia, anyja egy oszakai kereskedőcsalád sarja volt, mindketten japán irodalmat tanítottak. Miután a kiskamasz Murakami megtanult angolul, falta a nyugati írók könyveit, az amerikai kultúra teljesen elvarázsolta, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Raymond Chandler, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással.
A középiskola elvégzése után drámarendezést tanult a tokiói Vaszeda Egyetemen. 1971-ben feleségül vette Takahasi Joko színésznőt, akivel 1974-ben megnyitották a Peter Cat nevű jazzbárt, amely a japán diákok és a közelben állomásozó amerikai katonák törzshelye lett. A házaspárnak nem született gyermeke, ami mindkettejük tudatos döntése volt.
Murakami a hetvenes évek végén kezdett el írni. Állítólag egy baseballmérkőzés közben ébredt rá, hogy tulajdonképpen tud regényt írni – ezt bizonyítandó még aznap éjjel nekikezdett első regényének, amelyet tíz hónap után fejezett be: 1979-ben megjelent műve, a Hallgasd a szél dalát! rögtön el is nyert egy irodalmi díjat. 1981-ben bezárta a jazzbárt, és eldöntötte, hogy hivatásos író lesz.
1984 októberében Fudzsiszavába, 1986-ban Óiso városba költözött, majd elhagyta Japánt, beutazta Európát, és végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol többek között a Princeton Egyetemen tanított írásművészetet. Több regényt is megjelentetett, de az igazi hírnevet és elismertséget az 1987-ben napvilágot látott Norvég erdő hozta el számára, amelyből csak Japánban több mint négymillió példányt adtak el. A műből, amely – a hatvanas évek diáklázadásainak időszakát megidézve – a felnőtté válás kínjairól festett érzékletes és lírai képet, 2010-ben Anh Hung Tran vietnami rendező készített filmet. Murakami az Egyesült Államokban írta meg az idegenség érzésének témáját feldolgozó A kurblimadár krónikája című könyvét is, amelyért megkapta a Jomiuri Irodalmi Díjat.
A láncdohányos író 1996-ban letette a cigarettát, és futni kezdett, hogy ne hízzon el, még ugyanebben az évben lefutotta élete első maratonját. Később esszét is írt Miről beszélek, amikor futásról beszélek? címmel, utalásként egy 1981-es Raymond Carver-kötetre.
2001-ben visszaköltözött Japánba, Óiso városába. Egy évvel később jelent meg Kafka a tengerparton című regénye, amelyről a legtöbbet talán a könyvhöz írt bevezetőjében árul el: „Csaknem lehetetlen megérteni, a legbonyolultabb könyv, amelyet írtam”. 2009-ben publikálta a címében Orwell kultikus művét idéző, 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy) című monumentális regényfolyamát, amely olyan témákkal foglalkozik, mint a gyilkosság, a történelem, a vallási szekták, az erőszak, a családi kötelékek és a szerelem.
2017-ben jelent meg A kormányzó halála című kétkötetes regénye, amelyben többek közt a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával is foglalkozik. Legutóbb 2023-ban jelentkezett új regénnyel: a The City and Its Uncertain Walls című könyv egy azonos című, 1980-ban megjelent írásán alapul.
A regények mellett több esszét és novelláskötetet is publikált, a Köddé vált elefánt és a Férfiak nő nélkül magyarul is megjelent. Műfordítóként is jelentőset alkotott, japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei.
Murakami sajátos írói világot teremtett. Már pályája kezdetén elhatározta, hogy nem akar az unalomig ismételt japán stílusban írni, ezért szándékosan szakított hazája irodalmi hagyományaival. A keretet meghagyta, de mindent eltávolított a „belsejéből”, hogy megtölthesse friss és eredeti tartalommal. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és nemegyszer humoros írásainak témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Visszatérő szimbólumai a zenei utalások, a macskák (az író kedvenc állatai), a fetisizált női fülek és a furcsa, álomszerű szexjelenetek.
Egy interjúban mesélt írói műhelytitkairól: a rutin és a rend elengedhetetlen számára. Minden nap korán kel, nagyjából négy-öt órát dolgozik. Közel hatszáz szót, két és fél gépelt oldalt ír, ha többet írna, akkor is megáll itt. A szigorú munkatempóját bírálókkal kapcsolatban úgy gondolja, minden művésznek jogában áll úgy dolgozni, ahogy neki természetes, az írás lényege a szabadság. Az átírás két fázisban történik, közte pihenteti a szöveget. Amennyire fontos az írás, olyannyira fontos a pihenés is. Ezután megmutatja a kéziratot a feleségének.
Műveit a világ 50 nyelvére fordították le, számos művét állították színpadra, vitték filmre, az ő novellájából készült például a Vezess helyettem című alkotás, amely 2022-ben elnyerte a legjobb nemzetközi film Oscar-díját. Nevét évek óta emlegetik a Nobel-díj várományosai között, de a kitüntetést eddig még nem kapta meg. Más rangos irodalmi díjakat azonban igen: 2006-ban Franz Kafka-, 2009-ben Jeruzsálem-, 2015-ben Hans Christian Andersen irodalmi díjjal jutalmazták, 2023-ban Asztúria hercegnője díjat kapott.
Murakami hazai fordítója, Nagy Anita egy interjúban így foglalja össze az író stílusát: „minden Murakami-olvasó sorolni tudja az állandó motívumokat, (…) a klasszikus- és popzenére, filmekre tett utalások is állandó hátteret jelentenek a regényeiben. Én hangsúlyosnak éreztem az emlékezet és az értelmezés bizonytalanságára tett utalásait. (…) valamint az is hozzátartozik, hogy Murakami nagyszerű novellaíró”.
A népszerű író 2018 novemberében jelentette be, hogy egykori alma materének, a tokiói Vaszeda Egyetemnek adományozza regényei kéziratát, más szerzőkkel váltott leveleit, fordításait és több mint 10 ezer darabos hanglemezgyűjteményét; a Murakami Haruki Könyvtár, hivatalos nevén az Irodalom Nemzetközi Vaszeda Háza 2021-ben nyílt meg.
Az író 2018 óta működteti a Murakami Rádiót, amely néhány havonta jelentkezik az éterben a Tokiói Rádió hullámhosszán. A rádióadásban kedvenc zenéit játssza és hallgatói hozzászólásokat is fogad. Kevéssé ismert tény, hogy tekintélyes zenei gyűjteménye mellett igen jelentős pólógyűjteménnyel is rendelkezik, amelyet kartondobozokban tart; 2021-ben a kollekciónak önálló esszékötetet is szentelt Murakami T: the T-Shirts I Love címmel.
Idén jelent meg új regénye, amelynek egyelőre még nincsen magyar fordítása.
Nyitókép: Murakami Haruki japán író és műfordító. Fotó: AFP / Philip Fong
