Az Orosz Tudományos Akadémia régészei egy körülbelül ezeréves temető feltárását kezdték meg az Oka folyó bal partján fekvő Murom városánál. A lelőhely egy ősi, mára kihalt finnugor néphez, a muromákhoz köthető, akik a 11–12. században haltak ki, illetve asszimilálódtak.
A Heritage Daily oldalon közzétett hírt a National Geographic ismertette. Mint írják, az ásatáson 13 személy maradványait tárták fel. A többnyire északra tájolt sírokban jórészt férfiakat azonosítottak. A leletanyagban fegyverek, lándzsák és fejszék, valamint pénzérmék és ólomsúlyok vannak.
A szakértők szerint az egyik sír leletanyaga, egy fehér fémből készült, aranyozással bevont övdísz és egy hódfarkú táska, benne két pénzérme a Perm–Káma vidékétől a Kárpát-medencéig terjedő széles régióban előforduló, magyar típusú övekre emlékeztet. Ez a nyughely valószínűleg egy magas rangú személyé lehet, erről a vele eltemetett tárgyak, az említetteken túl egy balta, egy lándzsa, egy kés, egy színesfémből készült üst, négy bronz karkötő és két ezüstgyűrű utal. A sír bal oldalán női ékszerekre bukkantak, ezek között voltak egy fejdíszből származó medálok, gyűrűk, egy nyakperec, karkötők és egy övcsat.
A muroma mára kihalt, finnugor nyelvcsaládhoz tartozó, a mai mordvinhoz közeli nyelvet beszélő nép. Egykori lakhelyük a mai Moszkvától keletre, az Oka folyó alsó folyásánál helyezkedett el. Már Jordanes is megemlékezett róluk a 6. században Mordens néven, és a Nyesztór-krónikában is olvashatunk róluk. Ebből kiderül, a muromák 897-ben egyike voltak a Kárpát-medencében élő népeknek. Kutatók szerint egy csoportjuk korábban a bolgárokkal vagy a magyarokkal vándorolt a területre. Régészeti leletek alapján a 7. században váltak ki az erza-mordvinokból. A volgai bolgárok és oroszok 1088-as háborúja söpörte el végérvényesen a muromákat. A népcsoport emlékét őrzi a százezer fős Murom városának neve, amelyet a 11. században oroszok alapítottak.
Nyitókép: Murom látképe. Fotó: Galina Maykova / Shutterstock
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
