A KŐFESZT főszervezőjével, Csúri Ákossal beszélgettünk.

Egy újra felfedezett csücsök a festői Veszprém megyében, ahol a szellemi táplálékkal élő embernek talán sikerül a természetet nem birtokba vennie, hanem belehelyezkednie abba. Nem túlharsognia, hanem megteremteni benne a harmóniát. Nem felhasználnia a saját javára, hanem hozzáadnia a saját gazdagságát a művészet, a programok, a tánc és együttlét által. Teremtenie egy olyan közösséget, ahol nem a limonádé a főszereplő, hanem az csak a szomjat oltja, miközben a társaság belefeledkezik a beszélgetésbe, a befogadás örömébe, a csak ott levésbe. Valami ilyesmi készül Kővágóörsön. Másodszor.

Tavaly
volt az első KŐFESZT. Mi hívta életre a kezdeményezést?

Cseh Tamás halálának 10. évfordulója apropóján merült fel egy kulturális rendezvénysorozat létrehozásának a gondolata. Cseh Tamás mintegy 30 nyarat töltött életéből a településen, utcát is neveztek el róla. Az ő virágkorában, a 70-es évek második, a 80-as évek első felében élénk kulturális és szellemi élet volt Kővágóörsön, rengeteg filmet forgattak a környéken, sok művész vett házat a Káli-medencében. Őket gondolatilag kissé szétverte a rendszerváltás azáltal, hogy legyőzetett az egységes „ellenség”, és színesebbé vált a politikai paletta. Ezzel együtt a kulturális élet és közösségteremtés is múltba veszett ebben a szűken vett térségben. A tavalyi, 3 napos Kőfeszten megnéztük, van-e igény arra, hogy feltámasszuk.

Úgy
tűnik, volt. Változik a rendezvény tavalyhoz képest?

Az első KŐFESZT után a
Káli-medence többi településének a polgármesterei is jelezték csatlakozási szándékukat.
Ezért az idei vállalkozásunk már jóval nagyobb léptékű és 8 településre terjed
ki: Balatonhenye, Köveskál, Kővágóörs, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékálla, valamint
Pálköve strandja, ahol szintén lesz egy színpadunk változatos, minőségi
programokkal. Nemcsak népzene, hanem jazz, blues, latingitár is szól majd a
háttérben, lesznek gyerekprogramok, de eközben nyugodtan lehet tovább strandolni.

Kicsit
mintha a régi Kapolcs célközönsége találhatna újra haza. Miben más ez a
fesztivál, mint a térségben lévő egyéb programok?

Valóban, az első
fesztivál sokaknak azt a régi-régi kezdeményezést juttatta eszébe. A KŐFESZT egyedülálló
a térségben abban a tekintetben, hogy teljesen ingyenes, és kizárólag igényes,
magas színvonalú, értéket közvetítő produkciókat, programpontokat kíván
elérhetővé tenni mindenki számára. Ezzel a szolgáltatások árát is kordában
tudjuk tartani: itt nincs semmilyen lehúzás, átverés. A minőségi magyar
kultúrát szeretnénk bemutatni úgy, hogy ha bárki eljön egy táncházba,
gyerekprogramra vagy bármi egyébre, amit kínálunk, ezt lazán, felszabadultan,
mosolyogva tegye, ha nem tetszik, amit lát, akkor pedig szabadon és ingyen
választhasson magának másik programot a rendezvényen belül.

Ha
a KŐFESZT küldetését kellene megfogalmaznod, mi lenne az?

6 éves koromban, lassan
44 éve kezdtem néptáncolni. Ez idő alatt az életem összes nehéz pontján
átsegített a tánc, illetve az ennek köszönhető értékek és emberek. A székely,
kalotaszegi, vagy éppenséggel gyimesi idős emberek körében végzett
gyűjtőmunkának köszönhetem egyebek mellett az eredeti szakmámat, az újságírást
is: itt tanultam meg ugyanis a másik emberre figyelve hallgatni és kérdezni.

Csak a táncházmozgalom évente 1 millió emberhez ér el, és azoknak az embereknek a többségét, akiknek ez köszönhető, már csak néhány fotó örökíti meg, például Kása Béla az idei KŐFESZTEN látható képei. Kötelességünk előttük is fejet hajtani.

Mindannyiunk feladatának tekintem, hogy tiszteletet mutassunk azok felé, akiktől kaptuk ezt a kultúrát, amelyet mi megpróbálunk megőrizni és továbbadni.

Milyen
programokra számíthatunk?

A fókuszban a magyar
folklór áll: a népi iparművészeti kirakodóvásártól a koncertekig, táncházig,
óriásbábosokig, gólyalábasokig, vásári komédiásokig ennek mentén válogattuk
össze a kínálatot. De nem csak ez lesz: hiszen Nagy Feró és Beatrice, a
Ladánybene 27, Szarka Tamás, Pély Barna, a Csík Zenekar, vagy a Pál István
Szalonnával érkező Fonó zenekar éppen úgy „nagyszínpadot kap”, mint Kálloy-Molnár
Péter és Hrutka Róbert zenés, színházi roadshow-ja.

Szeretnénk, ha végig velük lehetne – nálunk már csak ő akarja jobban – a fantasztikus ördöngősfüzesi népdalénekes-mesemondó asszony, Hideg Anna néni. A MANK jóvoltából pedig faluról falura járva tekinthetünk meg egy kortárs fotóművészek alkotásaiból álló, 72 darabos reprezentatív kiállítást a tánc témakörében. De ez csak gyorsleltár. A részletek a honlapunkon, de leginkább augusztus 27-től 29-ig a Káli-medencében láthatók.

A
szervezés előtt bizonyára pontosan behatároltátok, kikhez szól a fesztivál.

Ez a fesztivál – nem is igazi fesztivál, hanem inkább hagyományápoló minőségi kulturális rendezvénysorozat – azoknak szól, akik nem öncélúan bulizni akarnak, hanem mosolyogni. Kortól függetlenül várunk mindenkit a programokra, és kicsit a meglévő igényekhez is alakítjuk a kínálatot. Tavaly például egy értelmiségi közösség jelezte, hogy szeretnének komolyzenei koncerteket, ezért idén már ez is lesz a kínálatban. Például a méltán világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar a kékkúti római katolikus templomnál. Nem dicsekvésképpen mondom, de egy részeg embert és egyetlen eldobott csikket sem láttunk az első KŐFESZT alatt és után.

Hittel hiszem, hogy a minőségi program megszűri a közönséget, és a viselkedési normákat természetessé teszi.

Lesz például színházi
ősbemutató is. Horti Zoltán és a Misztrálból ismert Heinczinger Mika Magyar
Krónikák
címmel a fellelhető magyar krónikás hagyományokat és anyagokat
gyúrta egy szöveges-énekmondós előadásba. De ott lesz a Kazinczy-díjas Lázár
Csaba Így nem fogok sohse meghalni című Ady-estje is Balatonhenyén.

Egy
átlagos fesztiválon az sem hagyományos, hogy történelemről vagy politikáról
vitatkozzanak a résztvevők. Koncepció, hogy ez igenis megjelenjen a kínálatban?

Minden évben magunk elé állítunk egy vezérmotívumot. Ez tavaly Cseh Tamás személyes és helyi kötődése volt. Egyébként a tervek szerint minden évben augusztus elején, a halála évfordulójához legközelebb eső hétvégén tartjuk a fesztivált (most ez a vírushelyzet miatt változott). Idén lesz Trianonról egy kerekasztal, amit Bartal Csaba, a Múlt-Kor főszerkesztője fog moderálni, itt lesz a Magyarságkutató Intézetből Vizi László Tamás, és a Trianon Múzeum igazgatója, Szabó Pál Csaba. Szó lesz többek között arról, hogy a Kádár-korszakban miért hallgatták el Trianont, hogy ez a drámai történelmi esemény milyen nyomokat hagyott a kultúránkban és a művészetben. Lesz egy média-kerekasztal is, amelynek a témája a média állapota 100 évvel Trianon után. Ebbe egyaránt elfogadta a meghívásomat a 168 órából és az ATV-ből ismert Lampé Ágnes, valamint az eredeti HírTv-ből ismert Rákay Philip. Amikor összeválogatom, felkérem az ilyen beszélgetések résztvevőit, akkor nem érdekel, ha a résztvevők amúgy évtizedek óta nem állnak szóba egymással ilyen-olyan nézeteltéréseik miatt. Szerintem így születnek tartalmas, izgalmas beszélgetések. Egy ilyen fesztiválban igenis helye van annak, hogy a szellem gyarapodjék. Mindezt sztorizva, beszélgetve, délutáni, limonádézós, fröccsözős hangulatban, a szabadban.

A
térségi rendezvények közül elsőként csatlakozott a fesztivál Veszprém-Balaton
2023 Európa Kulturális Főváros-programjához. Miről szól az együttműködés?

Az EKF-et nem Veszprém, hanem Veszprém és térsége nyerte. Mi ezt komolyan vesszük, így evidens volt, hogy a KŐFESZT kapcsolódni fog ehhez a programhoz. Sok-sok beszélgetés, találkozás Navracsics Tibor kormánybiztossal, valamint a Káli-medencei polgármesterek megtisztelő bizalma vezetett odáig, hogy június közepén az EKF vezérkara és a Káli-medence polgármestereinek találkozóján elhangzott: az EKF koordinátoraként, összekötőjeként segítsem a Káli-medencei települések elképzeléseit, programjait.

Fontosnak tartom, hogy a térség kistelepülései egyesítsék erőiket, és olyan dolgokra pályázzanak, amelyek nem csak saját településüket, hanem a teljes Káli-medencét gyarapítják majd, és nem ütik egymást.

A
helyi közösségépítéshez az is hozzátartozik, hogy az itt élők bekapcsolódnak a
programokba. Megtehetik?

Célunk is a helyieket bevonni ebbe. Szívesen fogadjuk az aktivitást, teret adunk az elképzeléseknek. Idén például Kővágóörsön, illetőleg Köveskálon egy-egy helyi képzőművésznek is lesz kiállítása. Lesz egy építészeti kerekasztal-beszélgetés is, amelyet a Káli-medencében élő, vagy oda évtizedek óta kötődő építészek szerveznek. Több környékbeli település az elmaradhatatlan falunapját a KŐFESZT időpontjához – még a pandémia miatti csúszáshoz is rugalmasan alkalmazkodva – igazította. Így a mi minőségi kulturális kínálatunk a települések tradicionális rendezvényeiben is meg tud jelenni, esetleg csiszolhat az ízlésvilágon. Határozottan azt szeretnénk, hogy a Káli-medence lakói saját közös ünnepüknek érezzék a fesztivált.

Kiemelt kép: a Dresch-Borbély Quartet koncertje