Nagyon várjuk már, hogy újranyíljanak a múzeumok, hiszen van pár izgalmas kiállítás, ami már csak arra vár, hogy birtokba vegyék a látogatók. Az egyik ilyen a Petőfi Irodalmi Múzeumban várakozó Egy írónő modellt áll című tárlat, amely a festő és író Kádár Erzsébetet, rajta keresztül pedig egy 20. századi nőtörténetet mutat be. Az alkotóról Szilágyi Júlia muzeológus kérdezte Szilágyi Juditot, a kiállítás kurátorát a Ferenczy Múzeum élő adásában.

A kiállítás nagyon régóta készül, eléggé szerencsétlenül alakult tehát, hogy a több éves előkészítés után a járvány miatt halasztani kell a megnyitót. Reményeink szerint már csak néhány hét és látogatható lesz.

A kiállítás ötlete 2010-ben született meg, amikor Szilágyi Judit a Nyugat női szerzőivel kezdett foglalkozni. Borgos Annával Nőírók és írónők címmel írtak egy könyvet, amely a Nyugatban tetten érhető irodalmi és női szerepeket fejtette fel. Ekkor került a szemük elé Kádár Erzsébet életműve is.

Kádár Erzsébet édesanyjával és nővérével 1904-ben (Fotó: Rudolf Largajolli)
Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kádár Erzsébet Csernovics Erzsébet néven született 1901-ben Aradon. A Csernovics család egy dúsgazdag, nemesi dinasztia volt, több jelentős személyiséggel. A felmenői között szerepel például Csernojevics Arzén apát is, aki a 17. század végén Szentendrére menekített szerbeket, hogy megmentse őket a törökök ostromától. Aztán a híres elődök között még ott van Csernovics Péter, aki kormánybiztos volt az 1848–49-es szabadságharcban. Jelentőségét mutatja, hogy Barabás Miklós A Lánchíd alapkőletétele című festményére is ráfestette. Kádár Erzsébet nagynénje pedig Damjanich János felesége volt, az a Csernovics Emilia, aki Kádár édesanyjának halála után a kislány nevelőanyja lett. Az ő makacs, konok természete nagyban meghatározta Kádár kiállását is. 

Kádár Erzsébet számára is fontos volt családja története. Egyik szövegében például hosszan írt Csernojevics Arzénról. Más felmenője után is kutatott, Damjanich és felesége levelezését is kiadta. „A nemesi dinasztia tartást és erőt adott neki, ugyanakkor némi terhet is jelentett számára, ezért édesanyja nemesi előneve, a kádári alapján vette fel a Kádár Erzsébet művésznevet. Az igazi elismerések a névváltást követően érkeznek felé.” – mesélte Szilágyi Judit.

Kádár Erzsébet otthonában, egy fotelban ülve olvas 1925 körül
Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

A különleges pálya két részre tagolódik. Kádár tíz évig festészettel foglalkozott, majd ezt követően váltott az írásra. Sajnos íróként már nem teljesedhetett ki a korai halála miatt. 

Festői tehetsége már fiatalon megmutatkozott. Szilágyi elmondta: a hagyatékban szerepelnek a hároméves korában készített rajzai is, és tudható, hogy a család is támogatta festői ambícióját. Különórákat is fizettek neki. A felfelé haladó pályaívet azonban megtörte a trianoni határhúzás: a család elveszítette a vagyonát, kénytelenek voltak áttelepülni Budapestre. A fővárosi gyökéreresztés nagyon nehezen indult. Két hónapig a Nyugati pályaudvar egyik vasúti kocsijában lakott fiatal anyaként. Talpraállásában igazán az segítette, amikor 1922-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szőnyi István tanítványaként három évet töltött el ott, majd Aba Novák Vilmostól és Iványi-Grünwald Bélától tanult. 1929-ben még egy római tanulmányúton is részt vett, ahol Aba Novák vezetésével különböző tájképeket festettek. A húszas évektől kezdve egyre több kiállításon szerepelt, sokan elismerően nyilatkoztak a festményeiről. 

Az írónő önarcképe

Szilágyi Júlia kiemelte: festőként szorosan kötődött Szentendréhez. A hagyatékban szereplő huszonöt festmény nagy része Szentendrén készült vagy szentendrei tájat, városképet ábrázol. Későbbi írásaiban gyakran megjelennek festészetének legfontosabb témái. Ezek közül a legjelentősebb a nagyregény felé utat nyitó Szentendre-portré, az Egy város modellt áll című, amely a várost egy festő szemével láttatja.

A megélhetést keresve 1931-ben illusztrátorként helyezkedett el a Budapesti Hírlapnál, és ekkortól kezdődik el nála a pályaváltás. Eleinte csak rajzolt, később ironikus képaláírásokat is csatolt a grafikáihoz, majd tárcákat kezdett írni. A szöveg egyre nőtt, végül kiszorította a festészetet.

Első szövegei a divatról, a különféle háztartási praktikákról, a lecsúszott dzsentrik túlélési stratégiáiról szóltak, azonban később más irányt vett a prózája. „Kádár világszemléletében nagyon nőies szerző lenne, azonban az, amit kienged magából, az nagyon férfias.”– így látja prózáját Szilágyi Judit, a hamarosan nyíló kiállítás kurátora. Az is jól kivehető az életműből, hogy élete nagy szerelme, Illés Endre hatására érik novellistává.

Kádár Erzsébet a festővászon előtt
Forrás: PIM

1936-ban a Nyugat novellapályázatán díjazták, innentől kezdve csak az írással foglalkozott. Fokozatosan bekerült az irodalom legbelső körébe, Babits is biztatta, hogy írjon. Írásai pontosak, tömörek, szikárak. Novellái a dzsentrik közegében játszódik, de mindegyiknek tágabb a világa. Szilágyi Judir szerint Kádár történetei mögött mindig valamilyen tragédia készülődik, nyomasztó légkör bontakozik ki. A novellák ugyan eljutnak a drámai csúcsig, de a megoldás már nincs ábrázolva, emiatt nem válik didaktikussá a zárás, megmarad a feszültség. Kritikáiban élesen, kevés elnézéssel fogalmazott, jellemzően mindig szétszálazta a történet hitelességét, nyelvezetét. 

Első és egyetlen novelláskötete a Harminc szőlőskosár 1944-ben jelent meg, épp a legrosszabbkor. A II. világháború végén, Budapest ostroma előtt járunk, az emberek nem igazán vesznek könyvet, így ennek a kötetnek sem lesz nagy visszhangja, pedig kiváló írások kerültek bele. Hogy Kádár neve nem került be a kánonba, e rossz időzítés és a hirtelen bekövetkező halála az oka. 

Kádár Erzsébet életében megjelent egyetlen novelláskötete

Dráma- és regényírásba kezdett, kétszer megkapta a Baumgarten-díjat, különböző felkérések érkeznek… Amikor épp kezdett volna berobbanni, akkor történt a szerencsétlenség: gázszivárgás vetett véget az életének 45 éves korában, 1946-ban.

A kurátor megosztotta még, hogy a nyitásra váró kiállításban a pálya mindkét szegletét jobb megvilágításba helyezik majd. Szinte a teljes festészeti életmű látható lesz majd, az összes képét sikerült ugyanis e kiállításra megszerezni. Az írói életmű is látható lesz a falon szereplő szövegrészletek által. Fotók és dokumentumok mesélik a családtörténetet. A tárlaton azonban nemcsak Kádár Erzsébet válik jobban láthatóvá, hanem egy 20. század nőtörténetbe is betekinthetünk majd.

A beszélgetés május 8-án hangott el a Ferenczy Múzeum Facebook oldalán.