Egy kis viaszgyertya fénye

„Minden kis viaszgyertya megtanít arra, hogy egy kis melegért, fényért érdemes tövig égni, mert a kis dolgok fénye az, ami bevilágítja életünket” – írta Molnár Ferenc, a magyar irodalom világszerte legismertebb alkotója, akinek több tragédia is beárnyékolta életét, színdarabjait azonban máig örömmel fogadja a közönség. Az író éppen 64 éve, 1952. április 1-én hunyt el New Yorkban.

Molnár Ferenc Neumann Ferenc néven született Budapesten 1878. január 12-én német-zsidó polgárcsaládban. Édesapja, Neumann Mór üzemorvosként dolgozott a Margit híd építésénél és a Ganz Gyárban. Ferenc már a középiskolában rátalált az írás szenvedélyére, diákként is újságírói pályáról álmodott a Lónyai utcai Református Gimnáziumban. Utolsó évben meg is választották az önképzőkör titkárának, ám szülei hatására jogra ment, és a genfi, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. Az írást azonban nem adta fel, már ekkor publikált a Pesti Hírlapban és a Budapesti Naplóban.

A molnár felmenő

Mindeközben irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is munkálkodott, az első kiemelkedő, nagy sikert arató műve pedig 1901-ben szatirikus regénye, Az éhes város volt. De első önálló színpadi műve, A doktor úr is pozitív kritikát kapott az 1902. novemberi Vígszínházban tartott bemutatón. Nevét közben megváltoztatta, arra hivatkozva, hogy a felmenői között volt molnár.

Főszerkesztője, Vészi József lányát vette feleségül: Vészi Margit festő-írónőt, ám a házasság nem volt tartós, fél év után különköltöztek. Az anekdoták szerint alkoholista és agresszív ember volt, aki verte nejét, és emiatt is váltak el. Ám éppen feleségének írta a Liliom című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó, szelíd, csendes társát. Az előadás kudarca a pesti Vígszínházban idegösszeomlásba kergette a művészt, így egy évig szanatóriumban kellett kezelni. Ám ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott.

Párbaj és tanács

Az író közben beleszeretett a Vígszínházban a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe. A heves érzelmek hatására még párbajozott  is az asszony férjével, ám szerelmese karjai helyett a végén a börtön várta. Vészi Margit ezt követően vált el tőle. Az írót a csalódások összetörték, és öngyilkossággal próbálkozott. Ebből az időszakból a tragédiák közepette egy csípősen vidám anekdota is fennmaradt. Amikor a szintén depressziós Bródy Sándor a New York kávéházban próbálta őt kioktatni az öngyilkosság módozataiból, Molnár Ferenc így válaszolt: ?Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.?

Külföldön egészen korán sikereket ért el, játszották műveit Bécsben, Berlinben, Olaszországban és az Egyesült Államokban is. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta, amely alapján 1945-ben a Broadway-n bemutatták a Carousel (Körhinta) című musicalt. De világhírű lett az 1907-ben alkotott A Pál utcai fiúk című regénye is, amely máig kötelező olvasmány az általános iskolákban.

Út az idegenbe

Az első világháború alatt haditudósítóként dolgozott Galíciában, majd 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, csakhogy ez a kapcsolat is válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926-ban házasodtak össze. A nemzetiszocializmus elől Franciaországba, Svájcba, majd New Yorkba menekültek. Amerikában súlyos depressziója ellenére sem hagyta abba az írást, amely az életet jelentette a számára egészen 1952. április 1-jén bekövetkezett haláláig.

Leszármazottai továbbvitték a művészi vénát. Unokája Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író, míg dédunokája Lukin Sándor, tévéoperatőr; Lukin Ágnes, az MTV rendezője; Lukin Gábor, zeneszerző; Lukin Márta opera-énekesnő; Lukin Zsuzsanna, énekes, karnagy.

Forrás: Wikipédia