Az idei megmérettetésen 63 fő vett részt, elsősorban korrektorok, lektorok, olvasószerkesztők, szerkesztők, de jelentkezett szakfordító, tanár, egyetemi hallgató, mentálhigiénés asszisztens, jogász, orvos, könyvelő, egyéni vállalkozó, titkársági referens, beszerző, gyógypedagógus és PR-szakértő többek között.
A verseny két részből állt: egy helyesírási feladatsorból és egy szövegjavításból. A szöveg címe: Legkevesebb ötmilliárd ember halna meg az Oroszország és a NATO közötti atomháborúban. Többek között a következő helyesírási hibákat és elütéseket kellett javítaniuk a versenyzőknek: USÁ-t (helyesen: USA-t), műtárgyára (műtrágyára), teljesmértékben (teljes mértékben), hőlégbalon (hőlégballon), helyet (helyett).
A teszt harminc feladatból állt, két mondatot kaptak a résztvevők, és a következő lehetőségek közül kellett egyet kiválasztaniuk: csak az A mondat hibátlan, csak a B mondat hibátlan, mindkét mondat hibátlan, mindkét mondatban van hiba. Íme, a két mondat: „Enapi összeállításunkban utánajártunk a világ legkülönlegesebb, legmeglepőbb halottak napi szokásainak.” „A hatalmas nyeremény reményében milliók várják az ötöslottó e heti nyerőszámait.” A megoldás: mindkét mondatban van hiba, ugyanis az e napi és az ötös lottó különírandó.
Egy másik példa egy korábbi online feladatsor mondataiból: „Egy jó mesteremberrel hegeszttettük meg a kerítésünket, mivel egyikünk sem ért az efféle munkákhoz.” A hegesztette szó műveltető képzős alakja egy t-vel írandó: hegesztet. Igen ám, de múlt időben egybeesik a kijelentő módú cselekvő és a műveltető igealak minden számban és személyben: hegesztettem, hegesztetted, hegesztette, és így tovább. Például: „Te hegesztetted meg a kerítést, én nem akartam.” Jelentheti azt, hogy az E/2. személyű alany végezte a cselekvést, valamint azt is, hogy mással végeztette.
Amennyiben az úgynevezett eszközlő határozó a műveltető ige lehetséges vonzataként szerepel a mondatban, akkor egyértelművé válik. Például: „Szakemberrel hegesztette meg a kerítést.” Azonban gyakran szükség van a szűkebb szövegkörnyezetre. „A szomszéddal hegesztette meg a kerítést.” Értelmezhető úgy is, hogy a szomszéd és az igei személyraggal kifejezett harmadik személyű alany együttesen végezte el a munkát mással: a szomszéddal. Ő és a barátja. Ha egy tagmondattal megtoldjuk, egyértelművé válik: „A szomszéddal hegesztette meg a kerítést, mivel ő nem értett hozzá.”
Az idei verseny első helyezettje Korpa Ildikó korrektor lett, ő így vall a munkájáról:
„Olvasni jó – képregényt, krimit, receptkönyvet, színes magazinokat, meséket, a müzlisdoboz hátulját... Szöveget javítani pedig olyan, mint rendbe tenni egy gazos kertet. Szerencsés vagyok, hogy a hobbim a munkám, és ehhez csak a helyesírási szabályokat kellett megtanulnom!”
Második Molnár Viktória lett, aki szintén korrektor. Az ő képzeletbeli naplójában a munkájáról a következő szerepel: „Amióta az eszemet tudom, rajongok a helyesírásért, vonzanak a szabályok és az élő nyelv szépsége. Tördelő édesanyám mellett ízleltem meg először a korrektori világot, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de töretlen lelkesedéssel korrektorként dolgozom lap- és könyvkiadóknál, valamint az elektronikus sajtóban is. Külön köszönettel tartozom magyartanáraimnak, akik segítettek és bátorítottak utam során.” Harmadik helyezést ért el Tóth Zsuzsanna Ingrid tanár, ő szintén megosztotta a gondolatait a munkájáról: „Azért szeretem a helyesírást, mert a kommunikációt segíti, hogy biztonságosan célba érjen az az üzenet, amit a felek át akarnak adni egymásnak. Szerintem a helyesírás azért szép, mert egy szabályok szerint működő rendszerről van szó, de vigyázni kell vele, mert állandóan változik, ahogy a nyelv is. Elvégre a helyesírás van az emberért, és nem az ember a helyesírásért.”
Valóban, mit csinál a korrektor? Nos, hibákat javít egy szövegben elsősorban magányosan, csendben. Legfeljebb halk zene szólhat. Természetesen ülve végzendő feladat, ha valaki mégis félig fekve teszi ezt meglehetősen elkényelmesedett pozícióban, vigyázzon, el ne aludjon! Ezért is célszerű naponta valamilyen sportot, mozgást beiktatni.
A korrektor fejében van egy képzeletbeli kapcsoló. Ez arra szolgál, hogy ha nem helyesírási ellenőrzést végez, hanem csak úgy olvas, szépirodalmat, napilapot, egyebet, akkor kikapcsolja a javítás üzemmódot. Megpróbálja nem észrevenni a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat, és csak a szöveg tartalmának átadni magát. A korrektor a javítás során jegyzetel, hiszen véteknek tartaná, ha a jó mondásokat nem osztaná meg másokkal. Egy, a vállalkozókat bemutató könyvből például a következőket gyűjtötte: „Versenylóval nem szántunk.” „A leghalálosabb betegség a butaság.” „Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” „Én nem kényszervállalkozó vagyok, hanem örömvállalkozó.” „A vállalkozó nem a vállalkozásában, hanem a vállalkozásán dolgozik.” A korrektor az egész napi munka után ugyanúgy álomra hajtja a fejét, mint mindenki más, legfeljebb abban különbözik a többektől, hogy álmában egy békebírónak látja magát az elipszilonos jék (ly-ek) és a pontos jék háborújában…
