Sárneczky Krisztián elmondta, hogy az egy-két méteres égitestet vasárnapról hétfőre virradó éjjel fedezte fel a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves, speciális, nagylátószögű Schmidt-tácsövével. Az észlelést követően a kisbolygó hat és fél óra alatt, magyar idő szerint hajnali négy körül érte el a Föld légkörét.
„Az űrszikláról, amely a felfedezéskor nagyjából 200 ezer kilométerre volt tőlünk, a számítások alapján hamar kiderült, hogy ütközni fog a Földdel, és ez magyar idő szerint hajnali négy óra környékén meg is történt a La Manche csatorna térségében” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen kisbolygók 90 százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Földet.
A jelenség bevilágította az éjszakai égboltot Nagy-Britannia déli részén és Északnyugat-Franciaországban, de még Brüsszelből is készültek róla felvételek.
Ez a csillagász szerint annak köszönhető, hogy nagyon szerencsések voltak a körülmények: derült volt az égbolt, és az esemény lakott terület felett történt. Elmondta azt is, hogy a becsapódott, 1–2 méteres nagyságú kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott volna bajt, mivel nagyjából 30–40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban az ennél nagyobb (30–40 méteres) kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért is van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.
A felfedezés különlegességét az adja, hogy az elmúlt húsz év alatt mindössze hét alkalommal sikerült kisbolygót becsapódás előtt fölfedeznie a csillagászoknak,
és ebből három az elmúlt 11 hónapban történt. Ezek közül kettő felfedezése Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik.
A sikerhez hozzájárult, hogy 2019-ben egy nagy kamerával bővült a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-tácsöve, emellett kiépítettek egy országos kamerahálózatot, amellyel a légkörben elégő meteorokat fürkészik. Ezzel az obszervatórium a Föld kozmikus védelmét ellátó távcsőrendszerek élvonalába került. „Ez az eszköz egyedülálló a térsében, ennél erősebb távcsövek csak Amerikában vannak, így méltán büszkék lehetünk rá” – mondta a csillagász.
Nyitókép: a kisbolygó becsapódása Párizsból fotózva. Fotó: Wikimedia Commons/Wokege
