Bármely művészeti ágban találunk kiemelkedő klasszikusokat, akiket sokan szeretnek. Az elmúlt években kiválasztott zeneszerzőknek volt akkora tábora, hogy minden alkalommal közönségsikerrel zárult a maratoni nap. Óránként egymást váltják a hangversenyek a délelőtti elsőtől az utolsó esti előadásig, a lelkes kitartók mindet végighallgatják. Legtöbben három-négy előadást, kedvenc zeneműveiket választják ki, vagy a számukra kedves előadójukat, együttesüket szeretnék látni és hallani. A fesztiválhangulat olyanokat is idevonz, akik általában szeretik a klasszikus zenét, de nem járnak rendszeresen koncertre, és a számon tartott ?nagy művek?-et itt sorra hallgathatják, ami általános művelődési élményül is szolgál.
Az elmúlt években így vehettek részt és merítkezhettek meg Csajkovszkij, Dvořák, Beethoven, Schubert, Mozart, Bartók muzsikájában a maratonra látogatók. Fischer Iván karmester, a maratoni nap kitalálója és művészeti vezetője az idei eseményről nyilatkozta a Kultúra.hu-nak:?Johann Sebastian Bach az európai kultúrtörténet legnagyobb csodája: nem szorul se népszerűsítésre, se méltatásra. Kortársai közül messze kimagasló óriás, későbbi generációk meghatározó inspirációja, példaképe. Nem kell ajánlanom a Bach-maratont, mindössze emlékeztetnem az érdeklődőket, hogy siessenek a jegyvásárlással, ha be szeretnének jutni a koncertekre. Egy muzsikus egész életében ünnepli Bach művészetét, ezt a rajongást osztjuk meg egy napon a közönséggel.?
Február első vasárnapján a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a MÜPA Fesztiválszínházban zajlanak az előadások, a vetítőteremben koncertfilmeket láthatnak az érdeklődők, így délután a Máté-passió egy 2005-ös előadásának felvételét a Baden-Baden-i Festspielhausból.
Fellépnek többek között olyan neves művészeink, mint Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás hegedűművészek, Perényi Miklós gordonkaművész, Fassang László és Varnus Xavér orgonaművészek, Spányi Miklós csembalóművész, Kemenes András és Várjon Dénes zongoraművészek. Az együttesek között találjuk a Szent Efrém Férfikart, a Pannon Filharmonikusokat és természetesen a Budapesti Fesztiválzenekart. Hallhatjuk a neves Brandenburgi versenyeket klasszikus valamint historikus előadásban is.
Pilz János hegedűművész, aki mindkét előadói gyakorlatot jól ismeri, ezen a napon a Budapesti Vonósok koncertmestereként játszik, így fogalmazta meg a különbséget és Bach zenéjéhez való viszonyát a Kultúra.hu-nak: ?Nagyon közel áll hozzám a historikus zenélés, magam is gyakran játszom barokk hegedűn. Úgy gondolom, hogy a barokk zenéről alkotott képünket nagyon erősen befolyásolta a historikus mozgalom, ma már az úgynevezett modern hangszereken is valamennyire historikus módon játszanak az előadók. Ez nagyon sok dologból tevődik össze: a barokk hangszerek játékmódjának imitálásától kezdve elméleti kérdésekig, tempó, frazírozás, hangzás, karakterek például, és természetesen a historikus irányzatok is sokszor markánsan különböznek egymástól. Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy ne legyünk bezárva a 19.század zenéjének hangzásideáljába, és ez persze nehézségeket ró ránk, hiszen ugyanannak a modern hangszeres együttesnek egész másra kell törekednie egy Bach Brandenburgi versenyben, mint mondjuk a Csajkovszkij Vonósszerenádban. A cél persze nem valamilyen historikus előadás kópiája, hanem egy értelmes, tagolt, világos, áttetsző zenélés, ami azért nem lehetetlen modern hangszereken sem".
Bach zenéjéről nehéz bármi újat mondani, egy élet kevés hozzá hogy teljesen megismerhessük, sosem fogom elfelejteni gyerekként első élményemet a Máté-passióval, és ez az érzés csak mélyült, ahogy felnőve újabb és újabb darabjait ismertem meg és játszhattam el. Tudjuk, hogy mennyire logikusan szerkesztette a darabjait, hogy több rétege és rejtett tartalma bukkan elő a kotta alaposabb tanulmányozásával, de ezek ismerete nélkül is fantasztikus esztétikai élményt jelent zenéje, hallgatónak és előadónak egyaránt.?
(Készítette: Csanda Mária)
