Erkel Ferenc Emlékház, Gyula

Fotó forrása: gyulaiertekek.hu

Iskolatörténeti körsétánkat az 1800-as években kezdjük. Erkel Ferenc édesapja tanítóként dolgozott Németgyulán – manapság Gyulán – , így az egykori klasszicista iskolaépület a Himnusz halhatatlan zeneszerzőjének szülőháza is egyben. Az igényesen felújított iskola és tanítói lakás berendezésével is visszarepít bennünket a múltba: az egykori tanterem autentikus padjai, a tábla, a taneszközök felidézik a 19. századi tanórákat.

Fotó forrása: gyulaiertekek.hu

Az interaktív sarokban korabeli feladatok segítségével bárki a reformkori diákok bőrébe bújhat. A remek kiállítás többi termében híres zeneszerzőnk legfontosabb tárgyi emlékeit is megcsodálhatjuk. A kertben elhelyezett sakktábla, a kiállításon kihelyezett, lejátszható sakkfeladványok pedig szintén Erkelhez kapcsolódnak. Kevésbé köztudott, hogy a művész remek sakkjátékos is volt, és az 1864-ben újraalakult Pesti sakk-kör alelnöki, majd elnöki posztját is betöltötte.

Debreceni Református Kollégium

Fotó forrása: Nemzeti Örökség Intézete

Orando et laborando – Imádkozva és dolgozva – hirdeti egyik legrégebb óta működő iskolánk, a Debreceni Református Kollégium főépületének homlokzatán elhelyezett, évszázados felirat. 1538-ban került az eredetileg ferences rendű zárdaiskola, majd városi elemi iskola reformátori befolyás alá, innentől datálódik a Református Kollégium története.

Egykor a történelmi Magyarország 40 megyéjéből érkeztek a diákok. A megyékben 584 fiókiskolája működött, a magyar protestantizmus és szellemi élet központjaként vált az „ország iskolájává”. Eredeti épülete 1562-ben égett le, az újjáépített iskola 1802-ben ismét a tűz martalékává vált Ezután került sor a Péchy Mihály által tervezett, máig álló kollégium építésére, melyhez a pénzügyi hátteret az egész országra kiterjedő adakozás biztosította. A főépület első szintjén egyház- és iskolatörténeti emlékkiállítás várja az érdeklődőket, de a második emeleten a Nagykönyvtár félmilliós állományával és könyvritkaságaival is páratlan látnivaló. A könyvtárral szemben található az oratórium – az imaterem –, melyben kétszer is ülésezett a magyar országgyűlés. Az 1849 január 9.–május 21-ig tartó időszak emlékére a padokon réztábla jelzi az ott ülő személyek nevét és tisztségét.

Fotó forrása: Nemzeti Örökség Intézete

Másodszor 1944 december 21-én került sor történelmi fontosságú Nemzetgyűlésre az oratórium fehérre meszelt falai között. Az 1849-es jeles eseményekre 1938-óta Gáborjáni Szabó Kálmán debreceni festőművész freskói emlékeztetik a tanulókat és látogatókat a lépcsőházban és a folyosón.

A kollégium padjait számos, a magyar kultúra, tudomány és közélet neves személyisége koptatta. Többek között Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Ady Endre is debreceni diák volt egykor.

2013 óta a Nemzeti Emlékhely megtisztelő címét is elnyerte a Református Kollégium a mellette álló Nagytemplommal együtt.

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Szentes

Fotó forrása: szentes.hu

A dualizmusban elindult iskolaépítési láz egészen az 1. világháborúig kitartott. Az építészek mindig az éppen „divatos” stílusban tervezték az oktatási intézményeket. Szentesen a Katolikus Elemi Iskola (1911-12) épülete több stílust is harmonikusan ötvöz: a lechneri szecessziós formakincset a Fiatalok körének népi építészetével. Az iskola tömegében a barokkot idézi, míg visszafogott geometrikus mintái már a premodern építészetet vetítik előre. A Dobovszky József tervezte általános iskola homlokzatán a sgraffitók – vakolatba visszakapart díszítések –, a kovácsoltvas épületelemek, a fafaragások egyaránt a népi virágmotívumokat jelenítik meg, míg az iskola élénk színei, mázas tetőcserepei, Lechnert idéző szívmotívumai elegáns és barátságos hangulatban fogadják a belépő diákokat.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest

Fotó forrása :elte.hu

Lajta Béla egyike karizmatikus építészeinknek. Szerencsére több iskolaépületet is köszönhet neki az utókor. Egyik kiemelkedő alkotása a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma, melyet manapság ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium néven ismerünk. Már a kiegyezés idején felmerült az igény egy önálló zsidó középiskola megalapítására, de Lajta csupán 1912-ben kapott megbízást az iskola terveinek elkészítésére. 1913-ban indult az építkezés, de véglegesen csupán 1931-ben készült el a gimnázium, Lajta ekkorra már rég elhunyt.

Az eredeti tervek felhasználásával, de az igények változásával – a numerus clausus törvény miatt zsidó származású diákokat nem vettek fel más iskolákba – extra emeletráépítéssel, és külön leánygimnázium létrehozásával óriási épületegyüttes jött létre, amely a 20. századi történelem viszontagságait testközelből élte át. Hadikórház, munkaszolgálatos központ – ahol közel 2000 ember élte túl a holokausztot – és egyszerre több iskola is székelt az észak-európai mintát követő téglaborítású falak között, míg 1959-től felvette Radnóti Miklós nevét, és gyakorlóiskolaként kiváló pedagógusi munka eredményeként sikeres és elismert oktatási intézménnyé vált.

Lajta Béla munkásságára jellemző, hogy az díszek tematikusan kapcsolódnak az épület funkciójához. Jelen esetben a zsidó vallás szimbólumai ékesítik az épületet, a kovácsoltvas elemek, a faragott kő-és fa díszek, az újból előkerült falfestések egyaránt e tematikát követik. A főbejárat homlokzatán a kiugró téglamenórák elegánsan ékesítik a monumentális kapu íveit. Az egykori imaterem, a látványos aula, az elegáns főlépcsőház máig híven őrzi tehetséges építészének örökét.

A Lajta Béla tervezte, budapesti Vas utcai Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziumot bemutató cikkünket olvastad már?

Szegedi Tudományegyetem

Iskolakörképünket egyik leglátványosabb egyetemi épületünkkel zárjuk: a szegedi Dóm teret körülölelő egyetemi épületegyüttes bemutatásával. A trianoni döntés az ország felsőfokú oktatását is komolyan érintette. A kolozsvári egyetem 1921-ben tette át a székhelyét Szegedre. A rendelkezésre álló épületeket hamar kinőtték, így 1928-ban Rerrich Béla tervei alapján elkezdődhetett a tér egységes, a Fogadalmi templomhoz harmonikusan illeszkedő, különleges, égetett klinkertéglából tervezett kialakítása.

A kétemeletes épülettömb árkádos kialakítású, több mint 300 méter hosszan sétálhatunk a pillérek alatt. A tartóoszlopok különlegessége, hogy mindegyik eltérő mintával készült. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ötlete volt, hogy a Stróbl Alajos hagyatékából az államhoz került 12 szobrot itt helyezteti el, és további szobrok elhelyezésére is felhívást tett közzé, melynek eredménye a látványos, a mai napig bővülő Nemzeti Emlékcsarnok. A térre néző homlokzaton a történelmi Magyarország 63 vármegyéjének címerpajzsát is láthatjuk, illetve óránként hallhatjuk a zeneóra felcsendülő hangját, mely figuráival a szegedi egyetemi jelképének készült.

Ebben a cikkünkben szecessziós stílusban épült iskolákat mutattunk be.