Az Oroszország története 1917-2009 című könyv szerzőpárosa, a moszkvai állami egyetem két akadémikusa, Alekszander Barsenkov és Alekszander Vdovin arra tettek kísérletet, hogy igazolják a harmincas évek kollektivizálását, illetve a tömeges letartóztatásokat és kivégzéseket.
A támogatókkal ellentétben ? akik szerint a könyv nagyfokú patriotizmusról tesz tanúbizonyságot ? a kritikusok azt olvassák a szerzők fejére, hogy a könyv antiszemita és Sztálin-barát nézeteket képvisel. A szerzők például a tömeges letartóztatásokról és kivégzésekről szólva kifejtették, hogy a hatóságok jogosan tarthattak a Szovjetunióban élő ellenségektől: "A szovjet hatóságok célkeresztjébe került több millió ember egy potenciális ?ötödik hadosztályt? alkotott, ami távol állt a képzelet szülte veszély fogalmától" ? írja Barsenkov és Vdovin.
A tankönyv igazoltnak véli Sztálinnak a krími tatárokat, a csecseneket, az ingusokat és a kalmüköket érintő deportálásait is Szibériába és Közép-Ázsiába. "Ezt az ellenséggel való kooperációs készségük indokolta" ? állítják az orosz és nyugati történészek által sokat vitatott elméletben a szerzők. A könyv nagy hangsúlyt fektet a szovjet időben fontos kulturális tisztségeket betöltő zsidókra is. A szovjet hatóságok a világháború után megakadályozták a zsidókat, hogy magas rangú állásokat töltsenek be, mivel "a zsidó származásúak körében erősödött a nyugati értékek iránti szimpátia, s megnőtt az esély, hogy ezt az amerikai stratégia részeként lehet felhasználni".
A moszkvai állami egyetem egyik történészprofesszora, Anatolij Atkin szerint "ez olyan tankönyv, amelyben a patriotizmus vezérfonalként szolgál". "A könyv tele van a haza iránti szeretettel, s lényeges, hogy kimutatható benne a szovjet és a poszt-szovjet korok folyamatossága" ? nyilatkozta a kutató. Komoly kritikát fogalmazott meg azonban az egyik ellenzéki újság, a Novaya Gazeta, amikor így írt a könyv piacra dobása kapcsán: "Ez a Sztálin- és szovjetbarát, kommunista tankönyv azért jelenhetett meg, mivel Lenin és Sztálin pártjának az emberiesség elleni bűneit soha nem ítélték el".
Érdekes ehhez felidézni Oroszország két legfontosabb tisztségviselőjének a szovjet érához való viszonyát: Dmitrij Medvegyev orosz elnök már több alkalommal elhatárolta magát a múlttól, egyszer például kijelentette, nem szívesen élne újból a Szovjetunióban, miközben mentora, a jelenleg a miniszterelnöki címet birtokló Vlagyimir Putyin úgy nyilatkozott, hogy a "Szovjetunió szétesése a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt".
