Egyedülálló dinoszauruszleletekre bukkantak az ELTE kutatói

A feltárt leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kis méretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely az új publikáció fő témáját adó Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.

„Bár az említett dinoszauruszcsalád közeli rokon fajainak leletei más kontinensekről, például Észak-Amerikából vagy Ausztráliából is ismertek, maga a Rhabdodontidae család endemikus volt 85–66 millió évvel ezelőtt az akkor létezett európai szigetvilágban. Ez a viszonylag kis méretű állatokat tartalmazó csoport jelenleg kilenc fajt foglal magába. Ezek közül több is az utóbbi húsz évben került leírásra, köszönhetően az újonnan indult szisztematikus ásatásoknak. Viszont az általunk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük” – mondta Magyar János, a publikáció első szerzője, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza.

A Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késő kréta időszakból származó törpe méretű dinoszauruszok maradványait tartalmazó kőzetrétegeiről. Az innen származó első dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek legelején. A valiorai völgyben újonnan indult ásatások immáron négy éve zajlanak, és nemcsak új leletanyagok felfedezését eredményezték, hanem a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak.

„Az általunk K2 névvel jelölt lelőhely, ahonnan az új leletegyüttes származik, a Hátszegi-medence legnyugatibb részén helyezkedik el, ahol a medencén belül a legidősebb (körülbelül 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegek találhatóak. De ezek a kőzetek nem csak a korukban térnek el a medence területéről ismert más dinoszaurusz-lelőhelyektől. A csontokat tartalmazó kőzetek egy nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Az eltérő környezet, valamint a lelőhely pár millió évvel idősebb kora alapján feltételezhető, hogy az itt folytatott kutatómunka egy jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni, melynek teljes megismeréséhez még további gyűjtőmunka szükséges a területen” – foglalta össze a kutatócsoport jövőbeli terveit Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője.

Az újonnan előkerült maradványok a legteljesebb rhabdodontida-csontvázak a Hátszegi-medence nyugati régiójából. A csontok rendkívül jó állapotban őrződtek meg, viszonylag kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során, továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ez idáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem.

„A K2 lelőhelyről begyűjtött leletanyag további jelentősége, hogy az legalább két, hasonló méretű, ugyanabba a fajba tartozó egyedtől származik, és tartalmaz több koponyaelemet és számos, a test más területéről származó csontot, mint például csigolyákat és végtagcsontokat is. Az ilyen összetartozó részleges csontvázak nagyon ritkák a Rhabdodontidae családba tartozó dinoszauruszoktól, és ez az első ilyen ismert előfordulás a valiorai lelőhelyekről” – tette hozzá Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.

A késő kréta időszakból származó dinoszauruszfosszíliák sokkal ritkábbak Európában, mint Ázsiában vagy Észak-Amerikában, és az előkerült maradványok is többnyire hiányos csontvázak vagy különálló csontelemek, tehát eddig még nem ismert egyik rhabdodontida faj teljes csontváza sem, ami jelentősen megnehezíti a csoport rendszertanának kutatását.

A mostani publikációban szereplő leletegyüttes és a korábbi gyűjteményekben található maradványok összehasonlításával, valamint a további ásatások során előkerülő leletek vizsgálatával remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk Európa egyik jellegzetes és változatos dinoszauruszcsoportjának, a Rhabdodontidae családnak az eredetéről, rokonsági viszonyairól és fejlődéstörténetéről, illetve a dinoszauruszok kihalása előtti fauna összetételéről és egyéb ökológiai jellemzőiről is.

A nyitóképen a Rhabdodontida dinoszaurusz rekonstrukciója. Pecsics Tibor rajza.